Kártevők (kender)

Zárt térben viszont könnyen megvetheti a lábát ami bejut, hiszen nincsenek olyan változások amik elűznék a betolakodót, vagy megtizedelnék az állományukat. Egy termesztő helységben állandó, optimális páratartalmat, hőmérsékletet, nedvességet és tápanyagok bőségét találják amik egymáshoz közel vannak felsorakoztatva, így elszaporodásuknak semmi sem szab határokat, és a terjedésük is problémamentesebb, gyorsabb.

 

Megelőzés

Bent

Ahhoz hogy bármilyen kártevő számottevően elszaporodhasson először be kell jutnia a termesztő helységbe, ezt kell megakadályozni. Az apróbb rovarok mint az atkák tetvek és a tripsz a széllel szállva is bejuthat egy repedésen vagy egy kifújó ventilátoron keresztül- persze csak ha ki van kapcsolva-, de nem ez jelenti a legnagyobb rést a pajzson, hiszen a helységek legtöbbször teljesen zártak a fény/hang/szag szigetelés miatt, bár a beszívó nyílások, ahol a levegő beáramlik, mindig ott vannak.

Ha egy levél 50%-a érintett, érdemes eltávolítani

Gyakran be sem kell kerülniük, mert már eredetileg is bent lehetnek a repedésekben, szemétben, különféle növényi törmelékben, sokszor egy darabka földben, a falra rakott petékben, egy penészes, nedves sarokban, parketta alatt, szekrény mögötti por-cicákba bújva. Egy pete vagy egy spóra akár éveket is várhat arra, hogy megfelelő körülmények közé kerülve elindulhasson élete útján, főleg a nedvesség és a meleg adja meg erre a jelet, tápanyagul pedig a növények szolgálnak.

Ezért fontos a helységet teljesen kitakarítani mielőtt egy növény bekerülne. A padlót hipós vízzel, az oldalakat anyaguktól függően átmosással vagy átfestéssel meg kell szabadítani az ott nyugvó élősködőktől. Elég egy pár lárva vagy egy penészes folt, hogy pár héten/hónapon belül az összes növény a kukában végezze.

Ezután már csak a tisztaságot kell fenntartani. Sok kártevő a cipőtalpra ragadva kerül be egy lakásba/helységbe, mások metszőollókra, pH vagy nedvesség mérőkre ragadva juthatnak be, ezért minden szerszámot és mérőeszközt tisztán kell tartani. A szobanövények közelében, főleg ha a földjük túl nedvesen van tartva, szinte mindig lakik néhány gombalégy vagy más egyéb. Ha ezek egy zárt térbe kerülnek ahol magas hőmérséklet és páratartalom, és rengeteg szívogatni való növényi szövet van, rövid időn belül elszaporodhatnak annyira hogy komoly fejtörést jelentsenek a gazdának.

A jó szellőzés és az állandó légörvények az egyik legfontosabb (és legelhanyagoltabb) körülmény, nem csak a kender dinamikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hanem a kártevők nagy részét is eredményesen tartja távol, megakadályozva hogy a leveleken maradva kedvükre szívogassanak, szaporodjanak, ami mondjuk nem rossz program. A megfelelő légcsere gondoskodik a hőmérséklet és a páratartalom alacsonyan tartásáról, a kavargó levegő erősíti, vastagítja, ellenállóbbá teszi a szárat, szöveteket, de nagy előnye még hogy folyamatosan eltávolítja, kifújja a legújabb szaporulatot így nem lesz képes akkora számban egy helyben maradni, hogy gondot okozhatna, akármi is legyen az.

A színcsapdák és légypapírok segítségével szemmel lehet tartani a populáció alakulását, jó ha mindig lóg belőlük néhány a dísznövények és a nem-csak dísz növények környékén. Ha a csapdába esett kártevők száma gyarapodni kezd, valószínűleg egy népesség robbanás következik ami pár nap alatt is látványos (és végzetes) méreteket ölthet, ha a termesztő nem lép közbe. Ésszerű a lapokat vagy a tekercseket a földhöz közel elhelyezni, hogy az épp kikelő rovarok hamar csapdába essenek, és jó ha a ventilátorral szemben is lóg egy.

Címszavakban:

• Beültetés előtt a helység fertőtlenítése, kitakarítása
• A helység legyen teljesen zárt, könnyen tisztítható, fától, papírtól, szövetektől (rongyok, filc) mentes, ezekben könnyen megbújhat bármi, és sokáig nedves maradhat, ami sok esetben optimális környezetet nyújt a szaporodáshoz, peterakáshoz.
• A lehulló- és a már legalább fele részt elhalt – vagy beteg leveleket érdemes eltávolítani.
• Szerszámok, metszőolló, pH, EC, nedvességmérő tisztán tartása
• Kintről behozott ruházatra vagy házi állatra ragadt levél darabok vagy cipőtalpon utazókra figyelni

• Szellőzés és légkeverés több szempontból fontos és hasznos.
• Alacsony páratartalom és hőmérséklet nem kedvez a legtöbb rovar és penész szaporodásának.
• Túlöntözés és állóvíz kerülése.

 

Kint

Kinti a fajta és a hely megválasztása is fontos (nagyobb tavak, folyók mellett vagy völgyekben, erdőkben nagyobb a páratartalom és a harmatképződés, ami penészesdéshez vezethet, vagy fákkal, sűrű bokrokkal körülvéve kisebb lesz a légmozgás stb.) Érdemes arra törekedni hogy a bugák között könnyen átjárjon a levegő. Ezt tréningekkel és az elhaló félben lévő levelek, alsó vagy belső gyengébb ágak eltávolításával lehet segíteni, így hamarabb száradhat meg a növény és az apró kártevőknek is nehezebb dolguk lesz.

A fiatal növények vannak a leginkább kitéve a kártevők pusztításának, a csemetéket a csigák, és az őzek is előszeretettel fogyasztják, érdemes felkészülni rá. Gerillában a csapdák és védő alkalmatosságok rejtése is nehezíti a feladatot.

Az indikák a rovarokkal szemben ellenállóbak, a sativák a gombás eredetű betegségekkel szemben.

Egészséges növényben nehezen tehet kárt akármi is legyen az.

 

Kontroll

A kártevők hirtelen elszaporodását többféleképp is meg lehet akadályozni. Először a szaporodásukhoz szükséges feltételeket kell rontani a hőmérséklet és a páratartalom csökkentésével, amit gyakran egy harmadik dologgal, a szellőzés növelésével lehet elérni, amit amúgy is ildomos megtenni az előző fejezetben felvázoltak miatt, ha máshogy nem hát egy új vagy erősebb légkeverő ventivel, már ez is alaposan megnehezíti az apró rovarok dolgát.

A fizikai eltávolítás, a levélre rakott tojások, peték, szívogató fejlett egyedek ellen hatékony fegyver. Egy nedves, enyhén szappanos szivaccsal óvatosan át lehet mosni a leveleket, különös figyelmet fordítva a levél fonákjára, ezt szivacs hiányában kézzel is meg lehet tenni. Már egyetlen pete eltávolításával is több száz későbbi generációtól szabadulhatunk meg. Ez persze csak kis méretű növényeknél lehet megoldás, a nagyobbakat le lehet permetezni, vagy mosni.

 

Permetezés

A permetet a levelek fonákjára érdemes koncentrálni

 A permetet a levelek fonákjára érdemes koncentrálni

A finom hideg víz permet már önmagában is nagyon hasznos, nehezíti az apró kártevők haladását, lemossa a petéket és szennyeződéseket vagy kémiai védelmet biztosít, ha esetleg keverve van valamivel.

A különféle házilag készíthető permetszerek is eredményesek, alkalmazásuknál figyelni kell a koncentrációra, mert hiába “organikus” valami, túl tömény oldata mégis károkat okozhat. Permetezésnél a levelek fonákjára, azaz alsó felére kell koncentrálni. Pár csepp mosogatószerrel vagy szappannal a víz jobban eloszlik, nem pereg le a levelekről, ami hatásosabbá teszi a permetszert, még ha sima hideg vízről van is szó.

• 

  Még az organikus permetszerek is okozhatnak problémát

  

  Tömény permetlé okozta probléma

  Csak olyan vízpermetet érdemes használni ami emberre nincs káros hatással és lebomlás után emberi fogyasztásra is alkalmassá válik.

• A permetet a levelek fonákjára kell irányítani, a kártevők is ezeket a helyeket részesítik előnyben, és a sztómák is itt találhatók nagy számban.
• A virágzási szakasz vége felé a tömör bugák permetezés után hajlamosak lehetnek a penészedésre.
• A permetszer eltömíti a sztómákat így gátolja a növény lég és víz cseréjét, jobb csínján bánni vele, és a kívánt hatás kifejtése után tiszta vízzel lemosni a kicsapódott, leszáradt anyagokat.
• Egy-egy vízcsepp nagyítóként működve kiégetheti a leveleket, ez főleg erős fényforrás esetében jelent valós veszélyt.
• Permetezésnél vigyázni kell, hogy a hideg víz ne érje el a lámpa égőtestét, mert a meleg üvegbúra könnyen elpattan vagy szétrobbanhat.
• A kemény víz elpárolgása után hátramaradt fehér színű Ca és Mg sók eltömítik a sztómákat ezért permetezéshez sem érdemes használni. A legjobb erre is az esővíz.

Atka család.

Bent talán a takácsatka fordul elő a leggyakrabban, szívós kis kártevő minden tekintetben. A levelek fonákján szájszervével szívogatja az életet adó nedveket, minek nyomán jellegzetes sárga foltok maradnak, ezek alapján könnyen felismerhető. Apró mérete miatt gyakran már csak akkor tűnik fel, ha nagy számban elszaporodott.

Jellegzetessége a szövedék (fehér hálók megjelenése). Ez a finom szövet védi őket a permetcseppektől, ezen párosodnak és a haladásukat is könnyíti, amolyan fészek féle. A kifejlett példányok 0,5mm nagyságúak, sárgás színűek, két folttal, de több féle atka faj is ismert, más-más megjelenéssel. A tojások igen aprók, szabad szemmel alig láthatók és fehéres színűek. Meleg és szárazság kedvelő 27 °C fok felett 5 naponta szaporodhat. A populáció 75%-a nőstényekből áll amik egyenként 100 petét is rakhatnak. Kinti körülmények között általában nyár végén szaporodik el.

Védekezés:

Takácsatka szívogatásának nyomai korai szakaszban

Ajánlatos mint minden kártevőnél időben megfékezni a szaporodásukat, tehát még az elején megtenni a fontos lépéseket. A növényeket rendszeresen zuhanyoztassuk le langyos vagy hideg vízzel ha tehetjük.

Ha egyszer megjelentek egy termesztő helységben, érdemes elgondolkozni az ültetvény újraindításán, mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük. Sok termesztő ezért inkább könnyebb utat választja

• ha vegetatív szakaszban vannak a fertőzött növények akkor klónokat vesznek róluk, amiket gyenge hipós vagy H2O2-s vízbe mártanak (bővebben a klónozás cikkben) megszabadulva az esetleges petéktől.
• ha virágoznak akkor közvetlenül aratás után a földet vagy a közeget el kell távolítani, a szerszámok és a helység pedig egy kiadós fertőtlenítőszeres súroláson kell átesnie. Más mód a teljes kiirtásukra általában nincsen.

A képeken már előrehaladott fertőzés látszik ahol az atkacsalád létszáma számos generációváltása után megtöbbszöröződik. Talán a fertőzés kezdetén nehezen észrevehetők az atkák maguk, viszont a jellegzetes pontszerű szívásnyomaik jól kivehetők. Eleinte az alsó leveleket támadják.

A learatott, fertőzött bugák szárítását érdemes a legnagyobb elővigyázatossággal végezni, az atkák elhagyva a táplálkozásra alkalmatlanná vált növényeket, új lakhely után néznek a környéken. A ragacsos rovarcsapdák megfelelő elhelyezésével meg lehet akadályozni őket hogy pl a közeli szobanövényekbe költözzenek. A Neem olaj hatásos ellene.

Forrás

Tripsz

(Thysanoptera, thrips)

A tripsz hengeres alakú vagy lapított, 1-2mm hosszú,szabad szemmel nehezen észrevehető. A kifejlett egyedek a talajban vagy lehullott leveleken telelnek át majd tojásaikat a növények bőrszövetére vagy az alá teszik. Kikelve többnyire a levelek fonákján táplálkoznak, majd 5-10 napot a talaj felső rétegeiben töltenek, ami miatt a permetszerek ilyenkor hatástalanok ellenük. Szárnyuk csak akkor fejlődik ki teljesen miután visszamásznak a felszínre, ilyenkor már könnyen egy másik növényre szállhatnak, ahol táplálkozás közben tojásokat raknak. Szűznemzéssel is képesek szaporodni tehát nem kell párosodniuk ahhoz hogy szaporodjanak. Fejlődési ciklusuk 21-28 nap, benti körülmények között főleg növényházakban egész évben jelen lehetnek. A leveleken és a száron ezüstös, gombostűfejnyi felületű szívásnyomokat okoznak, valamint elszórva fekete ürülékcseppeket. Míg egyes egyedeik a növény föld feletti részén táplálkoznak, addig a következő nemzedék a talajban nyugszik. Igaz ekkor nem táplálkoznak és nem mozognak.

Védekezés: Kis helységekben kék vagy fehér [1] színcsapdákkal és fizikai eltávolítással (víz) kordában tarthatók, általában akkor szaporodnak el , ha kint is nagy számban megtalálhatók. Előnyben részesítik a gyenge, beteg, túlöntözött vagy rossz körülmények között tartott növényeket.

Levéltetvek

(Aphididae, aphids)

A tetveket sokszor hangyák terelgetik

A levéltetvek tavasszal szoktak megjelenni. Telepekben élnek szintén a levelek hátoldalán és együtt is maradnak. Színűk változó, hol barna, hol zöld, hol piros, de másféle is lehet. Növényi nedvekkel táplálkoznak, így ők is szívogatnak. A levelek elszíneződnek, deformálódnak és összesodródnak. Jellemző rájuk, hogy a friss hajtásokat részesítik előnyben, így a hajtás csúcsokon találhatóak.

Táplálkozásuk során mézes váladékot választanak ki (ez a mézharmat), amit a hangyák megtalálnak és szívesen fogyasztanak. Így mikor egy növényen megszaporodnak a látogató hangyák, felhívják a figyelmet az ott lapuló levéltetvekre. Ugyanakkor a méhek és darazsak is előnyben részesítik. Előfordulhat, hogy fekete színű korompenész telepedik meg a mézharmaton.

Gomba szúnyogok, gombalégy

(Lycoriidae, fungus gnat/mushroom flies)

Hím gomba légy

A gombalégy szó több, a Sciaridae családba tartozó légyfajtára utal.

(Lycoriella castanescens (auripila) ; Lycoriella ingenua (mali); Bradysia difformis (paupera); Bradysia coprophila; Bradysia lutaria) és még sok más fajtára [2]

Lárvája

• A felnőtt legyek kb 2.5mm-es nagyságúak, aránylag hosszú, tagolt lábakkal és nagy tapogatókkal. A szárnyaik átlátszóak vagy szürkék, mintázat nélküliek, néhány “vénával”.
• A lárváik viszonylag nagyra, 2-8mm-re is megnőhetnek, testük színe krémszerű, fejük fekete.

Lárvája

1-2 hétig élnek csak, de 2-3 naposan már szaporodhatnak. Egy kifejlett gombaszúnyog 50-300 petét is rakhat, kedveli az állandóan nedves helyeket, például szobanövények talajába, gombák táptalajába, párásító anyagokra (pl perlit), vagy a terráriumok nedves oldalfalára is petézhet.

Bomló és élő szövetekkel táplálkoznak, ez lehet közegben lévő bomló növényi törmelék, komposzt, de lehet az élő gyökérzet is.

A lakásba a szobanövények földjében, cipőtalpon vagy a szárnyaik segítségével kerülhetnek. Többé kevésbé mindenhol jelen vannak, ha máshogy nem, hát a petéik vannak ide-oda tojva, virágföldbe, banánhéjba. Amíg nem éri őket huzamosabb ideig nedvesség inaktív állapotban maradnak, ha viszont egy szobanövény talaja állandóan túl van öntözve , tehát folyton nedves, több egymást követő generációnak is kiváló otthonul szolgálhat, elősegítve nagyobb számban való elszaporodásukat.

Egy esetleges népességrobbanás oka az állandó nedvesség és a bomló szerves anyagok állandó jelenléte.

Gombaspórákat, penészspórákat terjeszthetnek, amiket testükre tapadva visznek egyik helyről a másikra.

Összetéveszthetők a muslicával, de ez közel nem annyira káros, és inkább gyümölcsökre szakosodott fajtársa. A muslicát viszont -ha más nem, akkor- a szeme színe biztosan elárulja.

Védekezés

Muslica

Mivel a peték valószínűleg folyamatosan jelen vannak, főleg a szobanövények talajában, célszerű ezek kezelésével kezdeni. A túlöntözött növények talaja jó otthont jelent számukra, a lárváik a rothadásnak indult gyökerekkel és más bomló anyagokkal táplálkoznak. A szárazságot sem a kukacaik, sem a kifejlett egyedek nem kedvelik, és a petéknek is szükségük van nedvességre hogy kikeljenek, célszerű erre apellálni.
A közeg szárazabban tartása a legjobb védekezés. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell őket locsolni, hanem azt, hogy nem kell tocsogó földben rothadniuk. A szobanövények földjének nedvességtartalmát nem csak az öntözés gyakorisága vagy mennyisége, hanem a földkeverék összetétele is befolyásolja, ezért – és a növények érdekében is- célszerű jó vízáteresztő földkeverékeket használni.

Ettől ugyan még nem pusztulnak ki, de a lárvák fejlődése kedvező körülmények hiányában szünetelni fog.

A fertőzött föld vagy közeg kiszárítása viszont arra késztetheti a lárvákat, hogy nedvesség után kutatva befúrják magukat a gyökerekbe/szárba, még nagyobb károkat okozva.

Mivel gyakoriak más, túlnyomórészben nedves helyeken is, például mosogatók túlfolyóinál, célszerű az ilyen és ehhez hasonló helyeket alaposan kitakarítani fertőtlenítő szerrel.

Támadás

Először is el kell végezni a védekező hadműveleteket, hogy a további generációknak már ne legyen ilyen könnyű elszaporodniuk, így utánpótlás híján számuk megint minimálisra csökkenhet.

A jól elhelyezett sárga színű ragacsos légycsapdák (50Ft kertészboltokban), csökkenthetik a kifejlett példányok számát, de néha gyorsabb megoldás lehet porszívóval való kiszippantás, ha például egy zárt helységben repkednének tömegesen.

Mivel – a szerves anyagok bomlásakor is keletkező – CO₂ vonzza őket, hatásos csapda a biológia, vagy kémia órán tanult – vagy inkább csak tanított – cukros víz és élesztő összekeverésével kapott CO2 képző készség.

A palackban erjedő keverék CO2-t termel ami odavonzza a gomba legyeket/muslicákat amik végül belepotyognak és megfulladnak az erjedő ragacsos lében.

A pontos recept bármelyik biológia/kémia könyvben megtalálható.

Rövidke életciklusuknak köszönhetően olyan hamar tűnhetnek el, mint amilyen hamar felbukkanhatnak, de kis számban a szobanövények talajában sokszor megmaradnak, egy következő invázió lehetőségére várva.

Források:[3][4][5][6][7][8][9][10]

Aknázó moly/légy

(leaf miner)

Több féle moly is aknázhatja a leveleket

Bent ritkán fordul elő, kint viszont annál gyakrabban lehet vele találkozni, a szárba, más fajok a levelekbe rakják petéiket, utóbbiak nem tesznek nagy kárt, a szárban lévő lárvák viszont a növény halálát is okozhatják.

Kis kendermoly

(Grapholitha delineana, Hemp borer)

A kis kendermoly a talajban levő növényi részben, kórómaradványban lárva alakban telel át. Tavasszal, május közepétől, ha a felmelegedés a 15 °C-ot eléri, bebábozódik. A lepke 1-2 héten belül kifejlődik, a bábból kibújik. Jól repül és kiválószagérzékével megkeresi a rostkendertáblát . A lepke 6-7 mm nagyságú szürkésbarna, hátán három-négy fehér sáv van. Egy nőstény 100-200 tojást rak le elszórtan a kenderlevél fonákára, a legfiatalabb növényi részre. A kikelő kis hernyók az I.lárvastádiumban a levelek fonákán rágcsálnak, s vedlés után a II. lárva stádiumban rágják be magukat a szárba, a bélüregbe.

Itt fejlődnek mindaddig, míg az V. lárva-stádiumot el nem érik, vagy míg a fás szövetek ki nem alakulnak úgy, hogy táplálkozni nem tudnak. Ez utóbbi esetben a berágási nyíláson kimásznak, s fiatalabb,zsengébb szárrészen újból berágják magukat. Az V. lárvastádiumban bebábozódnak, majd lepkévé alakulnak. Ez általában június végén, július elején következik be.A kárkép a kórószáron a berágási nyom, amely az esetek többségében megvastagodott szárrészben, ún. gubacs alakban is észlelhető.

Hasonló károkat okozhat a kukoricamoly (Pyrausta nubilalis), a kenderormányos (Ceutorhynchus rapae), és a muszkamoly (Loxostege sticticalis).

Védekezés

Fizikai eltávolítás, és a növények egészségének megőrzése, sérülések elkerülése.

Pajzstetvek

(Sternorrhyncha) A pajzstetű lapos, szemölcsszerű, gombostűhegynyi és kisebb nagyobb csoportokban él. Először csak szórtan majd egyre jobban gyarapodnak. Figyelmeztető jel a mézharmat, így a hangyák is valamint a levélhullás. Főleg a legyengült növényt támadja meg és szívogatja tovább gyengítve azt. Kedveli a száraz, meleg helyet.Védekezés: A szárakon vagy a levelek fonákán található kitüremkedések a pajzstetű jellegzetessége. A levelekről szappanos-vizes szivaccsal vagy ronggyal, míg az ágakról körömkefével távolítható el, vagy egyenként kézzel. Ajánlatos többször megismételni, ugyanis mindig maradhat néhány kártevő, ami tovább szaporodik.

Kabóca

(leaf hoppers)

A felnőtt példányok hossza 2-3mm, zöld/rózsaszín testűk hosszúkás.
A peték téglalap alakúak, mintegy 0,7 mm hosszúak.
A lárvák hosszúkásak, első lárvaállapotukban fehér színűek. A későbbi lárvaállapotok színe a felnőtt példányokéra hasonlít, de szárnyaik nincsenek, legfeljebb rövid szárnykezdeményeik.

A szőlőkabóca táplálkozása során belemélyeszti szívó szájszervét az edénynyaláb rendszerbe, különösen az erekbe. A rovarkártevő táplálkozása után maradó lyukak eredményezik a szövethalál bekövetkezését
Az erek kiszáradnak, a levéllemezek bebarnulnak. Emiatt gyakran alakul ki háromszögletű, “papsapka” alakú levélszáradás, amely a kabóca kártétel egyik tipikus tünete.

Molytetvek

(Aleyrodoidea, whiteflies)

Liszteske egy vízcseppen

Közép-Amerikából származik szabad földön nem telel át. Melegben könnyen elszaporodhat, kb 30 napot élhet. Törékeny, parányi (legfeljebb 2 mm) molylepkére emlékeztető növénytetvek. Szárnyaik majdnem egyforma hosszúak és fehér, lisztszerű finom viaszos por bevonat fedi (ezért is nevezik liszteskének).

A szárnyakat nyugalomban a hátukra borítva tartják. A viaszképző mirigyekben termelt és lábaikkal porrá tört finom viaszfonalak törmelékét szórják szárnyukkal a testükre.A levelek fonákján táplálkoznak a növény nedveit szívogatják. Táplálkozásukkal legyengítik a növényeket és lehullanak a leveleik. Mézharmatot választanak ki, amin könnyen megtelepedhet a korompenész.Száznál is több tojást rakhat amik 6-7 nap alatt kelnek ki. Többnyire szűznemzéssel szaporodnak.

Tojásaikat nyélre rakják le, melyekből egy mozgékony lárva kel ki. A további 3 lárvastádium helyben maradó, a levél fonákhoz vannak rögzülve. Egy vastag viaszréteget képeznek, ami a pajzstetvekre emlékeztet. Az utolsó lárvastádiumban képeznek bábot, melyben lezajlik az imágóvá válás folyamat. Érdekesség, hogy a báb alak képes táplálék felvételére.

Védekezés:Sárga színcsapdákkal nyomon követhetőek. Általában természetes ellenségeiket használják ellenük, rovarölő szerek ellen elég ellenállóak. Ezek többek között a poloska és a fürkészdarázs fajok egyedei.

Kender bolha

Kender bolha (Psylliodes attenuata)

(Psylliodes attenuata, Koch) Amikor a talaj felső rétege, illetve a levegő 10-15 °C-ra felmelegszik, s az időjárás száraz, a talajban telelő bolhák előbújnak és a fiatal növénykék szikleveleit, a szik alatti szárat, de ha már fejlettebb a növény, az első lombleveleken is apró lyukakat rágnak.

Mozaik vírus

Csigák

(slugs, snails)

Csigarágta levél

A csupasz csiga elég sokat képes bezabálni méretéhez képest, főleg hogy sokszor nem egyedül áll neki a vacsorának. A fiatal növényekben palántákban tehet komolyabb károkat. Estefelé bukkan elő, mikor a levegő lehűlt, nappal levelek hátoldalán, résekben repedésekben húzza meg magát a perzselő meleg elől, ezért ha valaki vadászni akar rá estefelé teheti. Mivel szárnyai szerencsére nincsenek, valahogy el kell csúszni-másznia a növényekhez, ebben kell valahogy megakadályozni. Rosszul mászik a homokon, salakon, oltatlan mészporon, száraz friss fa-hamun, de lehet venni csigacsapdát amikbe belepottyanva ott ragadhat, de ilyet házilag is könnyen lehet készíteni, ráadásul nem is lesz feltűnő.

Csiganyál a levélen

Egy fél üveg sört kell leásni úgy, hogy csak a szája legyen kint a föld felett 1-2 centivel. Ha arrafelé nagyobbak a csigák, a széles szájú üdítős palack vagy egy pohár lehet a megoldás.A réz állítólag úgy működik a csigáknál mint egy villanypásztor, a csiga egy kis elektromos kisülést kap ha hozzáér, ezért egy rézdrót a szárra lehet hogy eredményes lesz.

Sörcsapda

De lehet hogy egy kitartó csigával állunk szemben, vagy lehet hogy nem a főszáron jut a növényre, és gerillában egy rézgyűrű a “vad” kenderen feltűnő lesz. Önmagában a rézdrót is véd, de alumínium fóliával kombinálva biztos. Ezt az védekezést úgy kell kialakítani hogy egy alufólia darabot és egy réz drótot egymás fölé erősíteni, úgy hogy kicsi rés legyen köztük. Ugyanis a standard elektród potenciáljuk különbözik, ezért amikor egy vezető(csiga) mindkettőhöz hozzá ér zárja az “áramkört” és megcsapja 1,8 V

Barmilyen rezgyuru a noveny szara korul gorillaban feltuno lehet, de hatasos.

Természetes ellenségeik is vannak, mint például kacsák, vakondok, sündisznók, cickányok, lábatlan gyíkok. Ugyanakkor petéiket és lárváikat számos futrinkafaj kedveli. Sör helyett használhatunk sós vagy szappanos vizet is. De védekezhetünk akár közvetlenül is fonálféreggel (Phasmarhabditis hermaphrodita). Ez a féreg a csigák légzőnyílásán át beköltözik és a magával vitt baktériumok elszaporodnak a csigák testében, majd a férgekkel együtt a vesztét okozzák. Idővel elhagyják a testet és újat keresnek. 3-5 nap elteltével abbahagyja a gazda a táplálkozást és 7-21 nap elteltével a föld alatt elpusztul.

Egyetlen hátránya, hogy Magyarországon még nem elérhető. Egyébként Nemaslug néven árulják. Főleg Nagy-Britanniában használják, de számos más országban is. Azonban egyes helyeken nem honos ez a féreg, így nincs természetes ellensége, ami az elszaporodásukkal nagy kárt okozhat. Igaz hogy a csigákat támadja, de a nagyszámú pusztítása egyéb nem kívánatos káros következménnyel járhat együtt.

Ha a vonulási helyükre grapefruit héjat teszünk, nagy valószínűséggel alatta marad néhány csiga.

Hernyók

(caterpillar)

Ugyanúgy lerágják a leveleket mint a csigák, csak nem olyan bő nyállal teszik mindezt. Lehet kapni organikus hernyó riasztó szereket, és össze lehet kapkodni őket kézzel, aki finnyás használhat kesztyűt hozzá.

Bábok

Gombás eredetű betegségek

Minden gombás betegség fő kiváltó oka a vízzel kapcsolatos. Az állóvíz, a túlöntözés, a magas páratartalom mind kedvez a penésznek, mint ahogy a rothadásért vagy poshadásért felelős baktériumoknak is.Védekezni a páratartalom alacsonyan tartásával lehet, ezenkívül le kell szokni a túlöntözésről, javítani a szellőzésen, ami még a szárat is erősíti hiszen a palánta a légáramban mozgásban lehet, “megizmosodhat”, így megerősödve nem lesz annyira kitéve a gombás fertőzéseknek, és a bugák is szárazon maradhatnak és a penésznek nem lesz esélye.

Szürke penész (Botrytis cinera)

Szürke penész a bugán

Szürke penész a bugán

Kender és a penész cikkben lehet erről olvasni bővebben. Főleg a virágzás második felében szokott megtelepedni a bugákon, megjelenésének több oka is lehet de a fő ok a:

légmozgás hiánya
– légkeverő ventilátorok, ki és beszívó ventilátorok felszerelésesűrű lombozat miatt a levegő nehezebben hatol át- alsó ágak és levelek eltávolítása- tréningek– kisebb tőszám vagy egymástól távolabb ültetés

Virágzáskor már nem érdemes lombtrágyát használni. Penészedés szempontjából érdemes a reggeli órákban locsolni hogy a nap folyamán a felesleges víz eltávozhasson, felszáradjon. Éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet miatt a páratartalom magas maradna, ez nyitott ajtó a penésznek.

Fehérpenészes vagy szárfoltos tőszáradás

Főleg klónoknál vagy palántáknál jellemző, a fő ok itt is a túl nedves médium (pl föld, vagy kőzetgyapot), az állóvíz, a közelben nagy számban található spórák, vagy a fertőzött közeg. Általában könnyebb arra fogni hogy a kőzetgyapot kocka vagy virágföld eredetileg fertőzött volt, de az esetek többségében a túlöntözés vezet a problémához, a kockát pedig érdemes használat előtt átmosni.

Palánta dőlés

A fényhiány miatt megnyúlt, túlöntözött palánták vannak kitéve a legjobban a palántadőlés veszélyének

Már a névből is kiderül hogy a palánták dőléséről van szó, több dolog okozza együttesen. A fő ok általában a közeg túlzott, állandó nedvessége, ami amiatt a gombák és a rothadásért felelős baktériumok elszaporodhatnak, és a még fejletlen vékonyka szárat megtámadva, előbb annak puhulását, majd elsötétedését, végül megrogyását okozzák. Ehhez gyakran hozzájárul a fény hiány miatt bekövetkező nyúlás, és a magas hőmérséklet és páratartalom.A hosszabb ideig állva hagyott esővízben vagy akár állott csapvízben is elszaporodhatnak kártékony mikroorganizmusok ezért is szokták a vizet mozgásban tartani. Erre sokszor egy pumpa vagy egy levegőztető is jó megoldást jelenthet.A palántát meg lehet támasztani, de ha a körülmények nem javulnak hamarosan, nem lesz haszna.

Szürke gyökér és szár korhadás

Egeszseges es beteg gyokerzet

Túlöntözés, a közeg gyatra vízáteresztő képessége, vagy a cserép alján lévő vízelfolyásra szolgáló nyílásból van túl kevés. Ha a víz nem tud elfolyni a cserép alján marad és ahol állóvíz van ott a rothadás és a penész is hamar megjelenik, ráadásul a gyökerek is lent gyűlnek össze egymásba tekeredve, az oxigén hiányos állapotokat fokozva.

Házi módszerek

Házilag készített rovarűző szerek

Turmix

A növényi nedvek kipréselésével vagy áztatásával hatásos rovarölő vagy riasztó permet nyerhető.Leggyakoribb alkotó részei megtalálhatók a konyhában: bors, fokhagyma, kávé, torma, retek, muskátli és a dohány. A permetet érdemes előbb letesztelni egy fertőzött ágrészen, hogy biztos nincs káros hatással.

Receptek

1.)3 evőkanál: isopropyl alkohol, citrom lé, foghagymalé (pép), tormalé, tabasco szósz vagy egy kis erős paprika.Ebből egy teáskanállal kell adni minden fél liter vízhez

.2.)1 teáskanál tabasco szósz, 4 cikk foghagyma, egy fél liter vízben összeturmixszolni, leszűrés után használható permetként.

75dkg megtisztított fokhagymát, zárt edényben el kell turmixolni, majd 1 napig állni hagyni. Ezután lassan 6dl langyos vizet hozzá kell keverni, amelyben előzőleg 7 dkg kenőszappant kellett feloldani. Ezt jól össze kell keverni és állni hagyni néhány órán át. Permetezés előtt fel kell hígítani 20-100-szorosára vízzel. Összetett szert készíthetünk 1 fej fokhagymából, 3 cajenni borsból, 1fej vöröshagymából és 7dkg kenőszappanból. Ezt megfelelő mennyiségű vízzel kel leturmixolni. Használat előtt 3-4 napig állni hagyni, majd 1rész koncentrátumot 20 rész vízzel fel kell hígítani.

Nikotinos rovarölő spray:

Hatékony rövarölőt készíthetünk cigaretta csikkekből is. Gyűjtsük a csikkeket és szükség esetén ebből készíthetünk permetlevet. A csikkekre önsünk annyi vizet hogy ellepje azokat, hagyjuk állni míg kiázik belőle a nikotin és ezt haszjálhatjuk egy egyszerű szórófejes flakonból kijuttatva. Alkalmazzuk körültekintően mert erős idegméreg, a hasznos rovarokat is elpusztítja. A nikotin korábban kapható volt kereskedelmi forgalomban is de ki lett vonva a forgalomból. Egyszerű olcsó hatékony.

Vízaktivátor

A vízaktivátor segítségével a közönséges semleges kémhatású csapvízből tudunk lúgos illetve savas kémhatású vizet előállítani.Működési elve: A készülék víztere két részre van osztva középütt félig áteresztő fallal és mindkét víztérbe egy-egy elektróda merül. Ha az elektródákra egyen áramot kapcsolunk akkor elektrolitikus disszociáció játszódik le.

A készülék pozitív pólusú vízterébe vándorolnak a savas H3O+ vízmolekulák, a negatív pólushoz pedig a lúgos OH- molekulák. Az elektródákon durranó gáz képződést is megfigyelhetünk és az elektródák anyaga is beleoldódik a pozitív víztérbe. Így savas fém kolloid oldatot kapunk ami igen erős fertőtlenítő antiszeptikus hatású. A lúgos víz pedig sok szabad gyököt tartalmaz ami antioxidáns az egészséges anyagcsere folyamatokat elősegítő hatású.

Az e módszerrel készített vizeket a humán gyógyászat mellett a növényápolásban öntözésre Ph érték beállítására, illetve kártevők elleni védekezésben is alkalmazhatjuk.Ha félig áteresztő fal nélküli egy vízteres készüléket használunk akkor csak semleges kémhatású fém kolloid oldatot kapunk.

Védekezés fém (kolloid) oldatokkal(Ezüst és réz kolloid)

A kolloid vízben lebegő mikroszkópikus fém ion részecskékből áll. Az ezüst és a réz több száz féle baktériumtörzset, vírust, gombát, penészt és parazitát képes elpusztítani. Szokatlanul gyorsan hatnak, kb. 5-6 perc leforgása alatt pusztítják el a kórokozókat. A kolloid nehéz és nemesfém oldatok áthatolnak az egysejtűek sejtfalán, és roncsolják azokat az enzimeket, amelyek a felsorolt élőlények anyagcseréjében részt vesznek – így azok elpusztulnak.

Tulajdonságaik közé tartozik, hogy a kórokozó mikroorganizmusok nem tudnak immunissá válni a fém részecskékkel szemben, mint ahogy ez az antibiotikumok és egyéb vegyszerek esetében gyakran előfordul. A réz kolloidnak humán fölhasználása esetén is csak nagyon nagy dózisban fölhasználva alakulhatnak ki mellékhatásai. Az ezüstkolloidnak viszont egyáltalán nincsenek mellékhatásai. Kiváló biológia csírátlanító fertőtlenítő megelőző, illetve gyógyszerek.

Biológiai növényvédő szerekként is lehet velük permetezni és öntözni is. Hidropóniában is alkalmazható.Elkészítésük házilagosan is lehetséges. Lehetőleg nagy tisztaságú fémeket használjunk az elkészítéskor (99.9-99.99). Egyszerűen csak két huzalt rudacskát kell vízbe tenni úgy hogy ne érjenek össze és azokra alacsony feszültséget kell kapcsolni pl. elem, telefon akku töltő stb. Így a fémek elektrolízis utján beleoldódnak a vízbe. Az igazán jó kolloidok sokáig eltarthatók ám ilyet házilagosan nehéz készíteni. Mindig csak annyit készítsünk amennyire éppen szükségünk van és használjuk is föl rögtön

Kártevő fertőzés

Permetlé készíthető a földre hullott és elpusztult kártevőkből is. Ha a permettel az egészséges kártevők is érintkeznek, megbetegszenek és elpusztulnak. Hatásos és biztonságos, de nem egyszerű begyűjteni őket. Vannak akik egészségeseket zárnak össze egymással. Biztosan akad közöttük baktérium hordozó azonban 100 kórokozóra van szükség. Egy csésze vízben össze kell turmixolni őket, és használat előtt megfelelő mennyiségű vízzel felhígítani. Csak üvegedényben szabad tárolni a permetlevet.

Kézi eltávolítás

A kézi irtásról sem szabad elfeledkezni, ugyanis a hüvelyk és a mutatóujj használatával, gyorsan nagy mennyiségű kártevő távolítható el. Legalkalmasabb kora reggel összeszedni és eltávolítani a kártevőket.

Akadályok és csapdák

A kertben és kisebb ültetvényeken a kártevők terjedését meg lehet akadályozni csapdák és gátak felállításával. A fiatal növényeket megvédhetjük a rágóférgektől, hernyóktól és meztelencsigáktól, ha beburkoljuk őket a talajtól 15-20cm magasságig. Egyes termesztők alufóliát használnak, ami számos rovart megtéveszt mások bekenik a burkolatot, amelybe beleragadnak és számos levélbolhát is megfog. Erre a légypapír is megfelel.

A csigák, meztelencsigák és egyéb csúszómászó kártevők elriaszthatók, ha a növény köré körkörösen gátat emelnek hamuból, kénporból, mészporból vagy durva szemcséjű homokból. Ezekből 15-20 cm széles réteget kell képezni a kert vagy minden egyes növény köré. Egyes repülő kártevők elriaszthatók, ha a lombozatra fahamu-port szórnak ki. Eső után a kiszórást meg kell oldani ugyanis lemossa. Továbbá 4-5 napra mentesítheti a repülő rovaroktól, ha sajtpapírt használunk burkolatként. A ragasztóanyaggal bekent karbonlapokat a növények alá kell helyezni és a töveket egyenként megrázni, így a kártevők lehullanak.

Sörcsapda

Csigák ellen hatásos, egy pohár sört félig megtöltve a földbe ásva annyira hogy a szája 1-2 centivel a föld felett kiálljon magához csalogatja a csigákat.

Tripsz ellen a mustármag olaj hatásos egy kék színű műanyag pohárban.

Talajtakarók

A kovaföld apró élőlények megkövesedett maradványaiból áll tele apró kis éles kiszögelléssel, amin a csigák és sok más kártevő sem tud áthaladni, vagy ha átmegy belepusztul az elszenvedett apró sebekbe. A homok és a salak is hasonlóképp működik, főleg csigák akadályozására válhat be, bár egy gerilla ültetvénynél az ilyen talajtakarók feltűnők lehetnek.

Biológiai kontroll

Tanacetum vulgare, masneven baradicskoro

Több menta faj ismeretes

Természetes eszközei is vannak a rovarok és egyéb nem kívánatos látogatók visszatartásának vagy elriasztásának. Ilyen módszerek pl a növénytársítások, rovarevő ragadozók, növényi kivonatokkal való permetezés, vagy a rovarok összeszedése).Erős, általános hatásúak a fűszernövények(menta, ánizs stb.) Legelterjedtebben a hagymaféléket (vörös- és fokhagyma, metélőhagyma) használják az ültetvények védelmére. Ezek a kártevők széles körét elriasztják(levéltetű, szövőatka, burgonyabogár, répabogár de a nyulakat és a szarvasokat is). Ezeket az ültetvény köré és a sorok közé kell ültetni.

Hagyma

Körömvirág

A dughagymát vagy a fokhagyma gerezdnek a felső csúcsa 2,5 cm mélyen legyen a talajban. A fokhagymát több gerezdre lehet bontani, így egy nagy területre is elég néhány fej. Használhatunk muskátlit is. Ez a levélbolha és számos bogár elűzésére alkalmas. Száraz talajt igényel és teljes megvilágításban akár 60cm-re is megnő. Az ültetvény sorai közé kell ültetni, vagy cseréppel kitenni.

Baradicskóró

Büdöske

A baradicskóró más néven Gilisztaűző varádics nagy növésű, fás szárú növény és 1,5m magasra is megnőhet. Szívóférgek, uborkabogarak, és egyéb növényevő rovar ellen hatásos.

Menta

A menta a legtöbb rovart elriasztja, hatásos a repülőbogarak ellen, és néha egérriasztóként is használják. A tápanyagban gazdag, félárnyékos földet kedveli.

Körömvirág és büdöske

A körömvirág és a büdöske a laposférgeket tartja távol. Gyorsan nőnek és folyamatosan virágoznak. A napos területeket kedvelik és 15-70cm magasra nőnek, több fajtájuk ismeretes és leginkább az illatosabb fajtájuk hatásos. Szorosan a növény köré kell ültetni, valamint ajánlatos a kártevők megjelenése előtt, de később is használható. Hatóanyagaik csak kis körbe jutnak el, de hosszú ideig képesek erre.

Rovarevő ragadozók

A 7 pettyes barátunk

A kertben élő legtöbb rovar hasznos és jó szolgálatot tesz. Egyesek felfalják a lebomló anyagokat, mások a virágok beporzását végzik és megint mások a kártevő rovarokat pusztítják.

Katicabogár

Ragadozo

A katicabogár megeszi a levéltetveket és a rovarpetéket, hatalmas étvágya van. Lárvái és épp úgy fogyasztják a tetveket, mint a kifejlett bogár. Petéit a kártevők közelébe rakja. Az imádkozó sáska a lassan mozgó bogarakat fogyasztja. Mikor kikel a petéből, tetveket és atkákat fogyaszt. Majd ahogy nő, úgy egyre nagyobb rovarokat és férgeket eszik. Petéit habszerű burokba rakja le, amiben 100-300 pete is lehet.

Zöld vagy barna szitakötő

Lárváik atkákkal és bábokkal táplálkoznak. Vannak olyan darázsfajok, amelyek pete-paraziták. Tehát petéiket 200 fajta különböző rovar petéjébe rakja le, beleértve a bebábozódott lepkéket is.

Madarak

1. Vörösbegy 2. Fecske 3. Veréb 4. Szajkó

Ezek a rovarevő bogarak azonban csak az egyik csoportját alkotják. A másik nagy csoport a madaraké (vörösbegy, fecske, szajkó, jégtörő madár, veréb). Hatalmas mennyiségű rovart és kártevőt pusztítanak le és odaszoktathatók a kertbe, ha madárházakat helyeznek ki és vizet is biztosítanak a számukra.

Egyes termesztők, ha a növényük kifejlődött, csirkét, kacsát vagy libát hajtanak végig a kertjükön és felcsipegetik a kártevőket és a gyommagvakat. A kétéltűek (békák, varangyok, teknősbékák, gyíkok, kígyók) valamennyi kártevőt elfogyasztják, ezért védeni, és a kertet részükre otthonossá kell tenni. Előfordulhat, hogy egy-egy giliszta is becsúszik az étrendjükbe.

Gerinces kártevők

Őz

Az őzek előszeretettel rágcsálják le a virágzó ágvégeket a friss hajtásokkal együtt, néha egész ültetvényeket letoppolhatnak, amitől azt hiheti a termesztő hogy meglopták, pedig csak egy ínyenc őzzel volt dolga. A kevésbé kecses egyedek letaposhatják a fiatal növényeket, vagy eltörhetik a nagyobbak ágait.

A legjobb védekezés ellene az erős szag, pl a vizelet (ember/kutya), kutyaszőr és hasonló idegen dolgok szaga visszatartó hatással van, de ha nagyon éhes egy őzike nem fog meghátrálni emiatt. Sok gerilla termesztőnek szokása körbepisálni az ültetvényt a területük kijelölése végett. A saját kutyád szőrét, de főleg a sajátodat bizonyítékként használhatják ellened és a szagod alapján akár egy rendőrkutya is lekövethet még napokkal később is, az ültetvénytől egészen hazáig.

Nyúl

A nyuszik ritkán okoznak gondot, de ha mégis meggyűlne velük a baj, csak a fizikai védelem (drótkerítés) segíthet. Nyúlkaki általában bőven van ha nyúl is van, elsőrendű trágya lehet belőle földkeverékekben, de később is fel lehet használni úgy mintha egy táprúd vagy tápkorong lenne. (N:2.4, P:1.4, K:0.6)

Egyéb