(KENDERKALAP CIKKE)

A kendert a történelem során számtalan célra használták, mint legősibb ipari növényt. A kannabiszról szóló első írásos emlékek alapján, Kr. e. 2737-ben kezdték gyógyászai célokra használni, jóval a kenderszál első hasznosítása után. A gyógyszerészetbe a titokzatos Shen-Nung kínai botanikus császár vezette be, aki sok más gyógyszert is felfedezett az orvosláshoz. A magyar kenderipar 1950-es és az 1960-as években élte a fénykorát. Szárának rostjából jó minőségű vászon, papír és kötél készíthető. A kendervászon alapanyagul szolgált a hajóvitorlák elkészítéséhez és ebből készítették az első Levi’s farmereket is. A kendermag rendkívül tápláló, mivel optimális arányban tartalmaz fehérjét (30%) és esszenciális zsírsavakat. Elsősorban telítetlen omega 3 és omega 6 zsírsavakban gazdag,  jó madáreledel,  a magok sajtolásával nyert olajból továbbá gyorsan száradó festékek, lakkok is készíthetők.

 

A Cannabis sativa, azaz a “hasznos kender” (cannabis: kender, sativa: hasznos) zárvatermők törzsébe tartozó, lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény, amely trópusi és mérsékelt éghajlat alatt bárhol megterem. Vad változatai 2-3 méter magasra nőnek, könnyen felismerhető jellegzetes, tenyeresen összetett, 3-11 ujjú lándzsafűrészes leveleiről. A melegházban termesztett keresztezések/hibridek (beltéri lámpás növények) átlagos magassága 120-180cm. A Cannabis sativa mellett ismerünk más kenderfajokat is, például a Cannabis indicát (gyakran indiai kendernek nevezett, ill. rendszerint tévesen vadkendernek) és a Cannabis africanát.Valamint  a Cannabis ruderalis-t Kelet-Európában is honos fajt, amely apró termetével és nappal hosszától független virágzásával tűnik ki a többi faj közül. Egyes botanikusok szerint a Cannabis sativa az egyetlen faj, aminek több változata, illetve alfajai csupán a fentebb felsoroltak.

A Cannabis fő pszichoaktív hatóanyagai a THC (delta-9-tetrahydrocannabinol), illetve ennek egyes prekurzorai (pl. CBD) és bomlástermékei (pl. CBN). Ezek az anyagok okozzák a “betépettség” állapotát. A THC az agyban elhelyezkedő kannabinoid receptorok ingerlésével fejti ki hatását, a pontos hatásmechanizmusa meglehetősen összetett, ma még nem teljesen ismeretes. A kendernövény még számos egyéb, megközelítőleg hatvanfajta kannabinoidot tartalmaz. A leggyakrabban előforduló kannabionidok: a Kannabigerol (CBG), a Kannabihromen (CBC), a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és feszültségoldó hatású Kannabidiol (CBD), illetve a Kannabinol (CBN). A kannabionoidok előfordulása más és más a különböző keresztezésekben, ugyanakkor általában egy növényben mindössze három vagy négy típusa van jelen 0,1 %-os koncentrációt meghaladóan.

Klinikai alkalmazásai ma elvitathatatlanok, úgy mint: túlsúlyproblémák kezelése, nikotin- és egyéb függőségek kezelése, továbbá állatkísérletek során bizonyítást nyert, hogy a fájdalom, a stressz enyhítésében, rákos daganatok növekedésének csökkentésében is hatásosan bevethetők. Kanadában a gyógyászati célú felhasználás orvosi engedély birtokában lehetséges. Sőt amennyiben a páciens a növény termesztését saját maga nem vállalja, úgy az Egészségügyi Minisztérium (Health Canada) maga bocsátja a betegek rendelkezésére.

A női kendernövény, termős megtermékenyítetlen és megszárított virágaiból (Sinsemilla, jelentése: magnélküli) készített dohányszerű keverék a marihuána (eredetileg „marijuana”) közismertebb nevén a fű. A női kendernövény virágain és kísérőlevelein található mirigyek (trichoma-ák) által termelt gyantát elválasztva a többi növényi résztől (kief) készítik a marihuánánál potensebb, 30-60% THC tartalmú pszichedelikumot a hasist. Közép-Keleten és Észak-Afrikában hasis néven ismert, Távol-Keleten pedig a charas-t, amely a kender típusától és az elkészítés módjától (szitálás, préselés) függően zöld, aranybarna vagy egészen fekete színű. A hasist sivatagos körülmények között termelik, Marokkóban a Rif-hegység a hasistermelés központja.

Cannabis Sativa (Cannabis sativa var. sativa)

A Cannabis Sativa Közép-Ázsiából, Dél-Amerikából és Észak-Afrikából származik. Az egyes földrajzi régiók, tájjellegű őshonos tiszta sativáinak (ún. Landrace) megvannak a maguk morfológiai és fiziológiai sajátosságai (alak és élettan). Azonban mindegyikükre igaz, hogy magasak (akár 5-20 m-re növő), nyúlánk termetűek, keskeny fogazott leveleik (6-12 ujj) többnyire világoszöld színűek, hosszú fürtös sűrű rügyeik, szártagjaik (internódium) hosszúak és terjedelmesek, gyökérrendszerük terebélyes, valamint igen instabil genetikák az eredeti, kivéve a magcégek által kereskedelmi forgalomba kerülő stabilizált, szelektált egyedek magjai.

A főként trópusi 100%-os sativák, hetekkel vagy akár hónapokkal hosszabban borulnak virágba (10-18 hét virágzás) és érnek be, mint az indica-fajták, virágzata beltéri termesztés során valamelyest gyérebb lehet, ám kültéren jól termelnek. A sativák hirtelen ugrásszerűen nőnek, túl magasra, ezért nem kedveltek benti (indoor grow), de annál inkább elterjedtek a kinti termesztők (outdoor grow) körében. A virágzás beindításától kezdve 2-3-szor akkorára nőhet mint eredeti, vegetatív szakaszbeli mérete. Némelyik három hónap alatt eléri a három métert, magas, nyúlánk és szellős növényeket egy HID termesztő lámpa csak kis felületlen képes eredményesen megvilágítani, így mind a lámpa teljesítményéhez, mind a rendelkezésre álló térhez mérten a terméshozam alacsony marad.

A sativa fajták THC-t nagyobb arányban tartalmaznak (10% – 25% magas THC tartalom), mint az alacsony vagy elenyésző CBD-t , ezért hatása inkább tiszta agyi, eufórikus, energikus és szárnyaló, nevettetős, kreatív gondolkodásra serkentő hatású. Bugája szellős, világoszöld levelekkel és sárgás/világosbarna bibeszálakkal(pistil), gyümölcsös, virágos illattal. A mexikói, kolumbiai (extrém, akár 26 hét virágzás!), jamaikai fajták hatása igen erős.

A dél-afrikai sativa törzsek rendkívül változatosak: erős és gyenge hatású, kis és nagy növésű, bokros vagy nyúlánk is lehet egyaránt. A legismertebb dél-afrikai fajta a Malawi Gold vagy a hírhedt Durban, amely intenzíven virágzik, így igen népszerű a keresztezések sativa felmenőjeként.

Thai, a vietnami, a laoszi, a kambodzsai és a nepáli, pl. Thai Stick, Mekong High és Highland Nepalese azaz az ázsiai fajták, változatos hatással és különféle növekedési tulajdonsággal rendelkeznek. A thai vagy az ebből a régióból származó egyéb sativák THC-tartalma magas, ám szintén lassan érnek be, s a beltéri termesztés esetükben a legnehezebb. A virágzást követően körülbelül 16 hétig a thai fajták burjánzó ágaikon könnyed, finom gubókat termelnek. Velük együtt a vietnami, kambodzsai és laoszi dzsungel sativák hajlamosak hermafroditává válni, amely a porzós és termős virágzat együttes megjelenése egyazon növényen.

A kender rövid nappalos növény, azaz a nappali megvilágított szakaszok hosszának le kell csökkennie egy kritikus szintre ahhoz, hogy a virágzás beinduljon. Az előforduló „hermásodás”-t, leggyakrabban a  megvilágított időszakok hosszában (fotoperiódusban), ezáltal a növény hormonháztartásában bekövetkezett hirtelen változás következménye. A természetben nem fordul elő, hogy a nappali szakaszok újra megnyúljanak, ráadásul itt hirtelen a beltéren történő megvilágítás változásairól van szó, melyért leggyakrabban áramszünet, meghibásodott időzítő, tönkrement fémhalogén (MH) vagy magas nyomású nátrium (HPS) lámpa okolható.

Egy sativa domináns hibrid (genetikailag eltérő tulajdonságú fajták keresztezése) hamarabb eléri az „ivarérett” kort, hamarabb ki lehet virágoztatni mint egy indica törzsűt, beérési ideje hiába hosszabb mint egy indica ciklusáé, a szüretelésük időpontja megegyezhet, hiszen annak több időt kellett vegetatív szakaszban töltenie, mire elérte azt az „ivarérett” kort, amikor már virágba borítható (generatív szakasz).

Cannabis Indica (Cannabis sativa var. indica)

 

A Cannabis Indica a Himalája 2300 m magasságáig India, Afganisztán, Banglades és Pakisztán környékéről származik. Az indicá-ra jellemző alacsonyabb, zömök, bokros növekedése, sűrű gyökérrendszere, rövid szárcsomói, széles nagy levelei (3-5 ujj), több fő, tömör és kövér virágcsúcsai, valamint rövid virágzási ideje (6-9 hét) miatt kedvelik a beltéri termesztők és nemesítők. Lombozata sötét vagy méregzöld, de néhány fajta levelei a gubók mentén piros vagy lila színűvé változnak. Ugyanígy a rövid, kezdetben fehéres termők is pirosas, lilás színbe öltöznek a virágzás végének közeledtével. Termőre fordulva nem nyúlik meg annyira a virágoztatás (nappali órák számának csökkentése) miatti megugrás, megnyúlás a kezdeti méret 1,5-2 szerese.

Általában később éri el az „ivarérett” (generatív) kort amikor virágzásba fordul, ezáltal hosszabb vegetatív szakaszra van szükségese.
Az indica fajták magasabb CBD tartalom mellett, szintén magas vagy mérsékelt (pl. egy thai sativához képest) THC-tartalommal bírnak, egyaránt előfordul 1:1 arányú, ezért elfüstölve nehéz, hatása inkább testi , úgymond „fejre-állító” hatást váltanak ki. A betépés lehet kellemesen intenzív és nyugtató, relaxáló és kábító is, ami alváshoz ideális, a fajta dominánsok jellemzően esti füstöléshez javasoltak.

Bugája tömött, smaragdzöld leveles, barna bibeszálakkal. Az indica bugájának illata határozottabb, erősebb, mint egy sativáé, leginkább borz és macskavizelethez hasonló orrfacsaró, szúrós szagáról ismerhető fel, másoknak azonban édeskés, fűszeres, egzotikus illata van. Az erősen gyantás növények az esetek többségében stabilak, remekül ellenállnak a kártevőknek és a gombáknak. A legnépszerűbb gyógyászati és rekreációs célra használt indicá-k pl. a Kush-ok (Hindu Kush, Nepal Kush, Purple Kush) vagy a Northern Lights, Blueberry.

 

Cannabis Afghanica (C.indica × C.sativa)

 

 Afganisztán környékéről származó hibrid, (nem keverendő az Afghan Kush-al)., C. sativa subsp. indica Skunk #1 × C. sativa Afghani #1 keresztezés eredménye (65% indica és 35% sativa)  mellyel rendszertanilag egy új besorolás, C. afghanica törzs jött létre a már meglévők mellett. A törzs létrejöttének pontos ideje nem ismert, de beltenyésztője 1989-ben a nemesítő  holland Fyling Dutchman volt. A növényre jellemző a viszonylag alacsony, zömök az 1,8 métert is csak ritkán éri el, emellett egyedi, széles, sötétzöld leveleiről és sűrű virágzatáról ismerhető fel. Az Afghanica-ra jellemző a rövid, 8 hét virágzási idő és sűrű ágak, illetve a rövid szártagokkal és hosszú levélnyéllel (petiole) rendelkezik.

A leginkább hasisnövényként termesztett fajták, magas kannabinoid tartalmuk (1,2% CBD , 1% CBN , és 20.37% THC)  miatt váltak híressé a rekreációs és gyógyászati felhasználásban: álmatlanság, fájdalomcsillapítás, hányinger és stressz kezelésére. Másik híres hash növény tenyésztője, 7 hét virágzási idővel az Afghani #1 (95% indica) a Sensi Seeds-től.

Holland, spanyol, kanadai, és svájci magnemesítők, illetve legális mag és klón kereskedő cégek robbanásszerű növekedésének és keresztezéseiknek hála még soha ennyiféle kannabisz fajta nem létezett a világon. A legkedveltebbek általában az eddig tárgyalt fajták keresztezéséből születnek, hosszú évek és sokadik generációk szelekciójából származó különböző hatású és ízű fajtákat, persze sok magfajta csak egyféle, eredeti gént hordoz. Általánosságban elmondható, hogy a magas THC tartalmú, nagy terméshozamú, stabil, könnyen termeszthető, rövid virágzású fajták a legkeresettebbek az egyre növekvő piacon. Számos nemzetközi rangos versenyen évente (pl. High Times Cup) mérettetnek meg  a győztesek.: White Widow, AK-47, Big Bud, Jack Herer, Super Silver Haze, Bubble Gum, White Russian.

---

 

Eligazodásul a leggyakoribb keresztezésül szolgáló, sativa és indica stabil törzsek és hibridjeik trippy-stoned közötti effektek (magyarul sativa magas-agyi [high] és indica-testi [stoned] hatás között), ahol a Skunk #1 az etalon.

+ 3 „Szuper Sativa”: magas THC, alacsony CBD tartalom, vizuális, pszichedelikus hatás.

• Haze
• Neville’s Haze
• Thai
• Kali Mist

+2 „Party füst”: szárnyaló és energikus, eufórikus, társas tevékenység.

• Bubblegum
• Bubblegum x Cinderella 99
• Cinderella 99
• Haze x Skunk
• Silver Haze
• Thai Skunk

+1 „Nappali füst”: kreatív, serkentő hatás.

• Big Bud
• Blueberry
• California Orange Bud
• Durban Skunk
• Eclipse
• Jack Herer
• Silver Pearl (Sensi)
• Silver Pearl x Thai Skunk

O –     Skunk # 1

-1 „Kanapéba szegező”: álomszerű, relaxáló, szedatív hatás.

• Hindu Kush
• Misty
• Northern Lights #5
• Shiva Skunk
• Sweet Tooth
• Hash növények

-2 „Party gyilkos esti füst”: magas CBD tartalom, fájdalomcsillapító, altató, társas tevékenységre nem alkalmas.

• Afghani
• Black Domina
• Chronic
• White Widow (indica dominánsa)

Cannabis Ruderalis (Cannabis sativa var. ruderalis)

 

A  Ruderálist 1924-ben orosz botanikusok azonosították be, majd az 1980-as évek elején került Közép-Európából  azzal a céllal Amszterdamba, hogy tovább folytassák a fajtanemesítést. Termőhelyei magas nitrogén tartalmú, többé kevésbe erős emberi bolygatás, talajmozgatás és tápanyag feldúsulás helyei a rudéliák: szántóföldek, földhalmok, trágyadombok, országutak, útszélek,  gátak és partok, vasútvonalak töltései. Ruderális stratégia típusúnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek termőhelyét magas zavartság és alacsony termőhelyi stressz intenzitás jellemzi.A ruderális (romtalaj) gyomnövényzet (hasonlóan a parlagfűhöz), nagyon  alacsony , bugája kicsi és világos, rá jellemzően csak nyomokban fellelhető alacsony THC-tartalma, semmilyen elfogyasztható mennyiségben nem effektív. Virágba borulása független a nappali szakaszok hosszától,  eltérően a sativától vagy az indicától, nem lehet fenntartani a vegetatív állapotot (így klón esetében sem), adott idő után, függetlenül a megvilágítás hosszától, kivirágzik (auto-flowering). Önmagában, kereskedelemben nem lelhető fel tiszta törzsű ruderális, néhány nemesítőnek azonban sikerült kereszteznie a korán virágzó ruderálist más, szintén korán virágzó sativa, indica és afghanica génekkel. Az automatikus virágzás úttörőjére 2003-ban a ruderális domináns, LowRyder #1 majd a #2 volt a Joint Doctortól.

 

Vadkender (Cannabis sativa ssp. spontanea)

 

Vadon növő, nemesített (pl. rostkendernek), vagy egy őshonos termesztettfajtának az elfajult, elvadult, gyomtársult és meghonosodott változata. A szegetális gyomtársulás a rendszeres és intenzív agrotechnikához kötődik, míg a ruderális növénytársulásként értelmezzük az ember spontán, nem céltudatos (tehát nem termesztő),  tevékenységével létrejövő társulásokat, ezt hívják Spontanea-nak vagyis gyomkendernek, köznyelvben leginkább vadkendernek. Magyarországon gyakori, leginkább az Alföldön elvadult, kukoricásban, napraforgóban, akác és nyár ültetvények közelében fellelhető vadkenderek nagy része valószínűleg nem ruderális, hanem az előző század elején, nagy területeken termesztett sativák (így morfológiailag hasonlóak), elfajult változatai, amik viszont keveredhettek ruderális-szal.THC tartalma elenyésző 0,2-0,4%. Az 1970-es évek óta, napjainkig folyamatosan növekvő potens nemesített fajták (pl. kanadai,holland) által kültéren történő termesztések, beporzások hatására az aktív hatóanyag arányaiban mérhetően növekszik a hazai kivadult, leginkább gerilla tevékenység közelében fellelhető, egyes természetes “rudi” vegetációkban is. Indiában és Afganisztánban vadon elterjedt tájfajták akár 1-3% Thc-t is tartalmazhatnak.