Műtrágyák fogalma

A gyökérközeg tápanyagtartalmának lemerülése vagy hiánya esetén pótolni kell a hiányzó elemeket. Ezt régen kint szerves istálótrágyával tették, mi beltérben inkább a szervetlen vagy ásványi anyagokkal pótoljuk. Beltéri termesztésnél nem minden esetben a közegben már meglévő tápanyag visszapótlása a cél hanem az, hogy a gyökérközeg tápanyagtartalma egyenletesen magas szinten legyen, a növény tápanyagellátása luxus szintű legyen.

Ez a luxusszint nem jelent egyet azzal, hogy a növény minél több tápanyagot kapjon. A cél inkább az, hogy a legnagyobb produkcióhoz szükséges legkisebb mennyiségű tápanyagot juttassuk ki. Ezt legegyszerűbben úgy lehet elérni, hogy a talajt eteted, nem a növényt. A rendszeres tápozás alacsony dózissal és az átfolyó drén ebben sokat segít feltéve, hogy megfelelő ültetőközeget választottunk. A maximum közeli értékkel egyenes az út a túltáp felé, a szükséges minimum alatt pedig hat hetesen is csak a második levélpárban gyönyörködhetsz.

A növényt a legkevésbé sem érdekli, hogy a nitrogén amit passzívan éppen felránt az vajon oldott salétromsavként vagy komposztált csirkeszarként került a gyökérszőrök elé nitrogénbontó bakterek segítségével, épp ugyan úgy veszi fel és építi be mindkettőt. A növény sosem kérdezi meg azt sem, hogy a műtrágya amit kapott vajon egy 25kg-os zsák mélyéről vagy 5000Ft/L growshopos flakonból jutott-e hozzá. Már csak azért sem teszi mivel a flancosan felcimkézett “kannabisz”-tápok összetevői is egy másik 25kg-os zsák műtrágyából kerültek a flakonba, csak a flakonban már hígítva, oldat formában kerül és az eredeti ár sokszorosáért árulják. Különbség a kettő közt csak árban, koncentrációban és megjelenésben van, beltartalmát tekintve általában teljesen azonosak.

Nem létezik kannabiszra kifejlesztett műtrágya, akár mit is sugalnak a reklámok. A kendertermesztéssel kapcsolatos szakfolyóiratokban és vásárokon megjelenő Canna, GHE, Atami, Plagron és más műtrágyagyártók sosem mondták ki azt, hogy a termékeik specifikusan kenderre készültek, a termékeik reklámjai ugyan úgy változatlan formában jelennek meg a hobbikertészettel, virág és orchideakertészettel foglalkozó folyóiratokban, a tápozási programjukat is változatlanul adják meg ugyanitt. A különböző cégek termékeinél az összetevőik aránya változik csak, ettől és az elnevezésüktől válik egy műtrágya éppen virágzásindítóvá, általános tápoldattá, vagy orhideatáppá, akár teljesen hasonló NPK arány mellett is.

Felesleges arra gondolni, hogy ha egy táp ami NPK 3-6-9 aránnyal bír és 6000Ft-ba kerül egy liter az biztosan 10x jobb, mint egy 600Ft-os azonos NPK arányú teszkós táp. Nincs jobb vagy rosszabb. A termék készítéséhez felhasznált monoműtrágyák határozzák meg azt, hogy a termék talajra vagy hidrokultúrába készült-e, hogy feleslegesen magas-e a kén vagy a klór aránya, hogy a nitrogén milyen megjelenési formában szerepel a termékben, vagy hogy a tápelemek teljesen vízoldhatóak és felvehetőek-e. Vásárlásnál és használatnál, a termék kiválasztásánál ezek a szempontok a mérvadóak.

Ha van egy NPK 1,5-3-4,5 arányú műtrágya a growshopban amire a reklámok és az eladó is tonnás aratási eredményt ígér használata esetén, illetve van a mosogató alatti szekrényben egy Vitaflora aminek az NPK aránya 3-6-9 és nem ígér senki semmit akkoris a Vitaflórát érdemesebb használni, hiszen az NPK arányuk a growshopossal azonos, csak a Vitaflorából fél liter ér annyit, mint a márkásból 1L.

Műtrágyának nevezzük azokat a természetes és ipari eredetű szervetlen trágyákat, amelyek egy vagy több növényi tápanyagot tartalmaznak. Közös tulajdonságuk, hogy vízoldhatóak, a növények csak ebben az oldott formában tudják felvenni a műtrágyák tápanyagelemeit. Ebből következően (beltérben) a műtrágya kijuttatása is víz hozzáadásával történik.

Műtrágyák típusai

A műtrágyák halmazállapoti megjelenési formái eltérőek. Léteznek:

• szilárd vagy porszerű ill.
• folyadék halmazállapotú műtrágyák,
• esetleg valamilyen kémiai anyagok keverékeként, tápsóként. Ilyenek a mikroelem keverékek.

Mivel a folyadék halmazállapotó műtrágyák minden esetben a szilárd halmazállapotó műtrágyák vízben oldott -hígított- változatai így érdemes első lépésben a szilárd műtrágyákkal megismerkedni. A szilárd műtrágyák is különböző változatúak. Megjelenésük szerint lehetnek:

• por alakúak, esetleg kristályos
• vagy prillezett, granulált alakúak
• de megjelenhetnek valamilyen préselt formában, például táprúdként vagy tablettaként is.

Kiszerelésük általában zsákos vagy vödrös. Egy vagy több növényi tápanyagot hordoznak. A megjelenési formájuk gyakran előrevetíti a felhasználási és kijuttatási módjaikat. A granulált műtrágyák általában valamilyen negatív fizikai tulajdonságuk ellensúlyozására szolgál, erősen higroszkópikus műtrágyáknál előszeretettel alkalmazzák, hogy fékezzék a levegő víztartalmának felvételét. Mezőgazdasági felhasználásnál is előnyösebb a granulált forma, könnyebb a gépesített egyenletes kijuttatás.

Összetételük szerint a műtrágyák lehetnek:

• egyszerű, vagy monoműtrágyák, melyek egy vagy két növényi tápanyagot tartalmaznak. Ilyen például a kalcium-nitrát, a monokálium-foszfát, kálium-nitrát.
• összetett műtrágyák, melyek több tápanyagot tartalmaznak. Ezek az NP, NK vagy NPK műtrágyák. Legtöbbször két vagy több monoműtrágya keveréke granulált vagy prillezett formában. Felhasználásuk elsősorban a mezőgazdaságban jellemző.
• komplex műtrágyák, melyek az összes makro, mezo és mikro tápanyagot tartalmazzák önmagukban, vagy kalcium tartalmú műtrágya együttes alkalmazásával. Ilyen például a Volldünger, a Ferticare család, a Kristalon. Legtöbbször színezéket tartalmaznak, így oldatként könnyebb őket felismerni és megkülönböztetni.
• mikroelem műtrágyák, melyek oldatlan keverékei a növényi mikroelemeket tartalmazó kémiai vegyületeknek. Csak mikroelemeket tartalmazó keverékként vagy valamelyik makroelem -legtöbbször nitrogén- mellé adva kaphatóak. Kapható por és oldat formában is. Legismertebb talán a Mikramid, ahol a karbamid mellé vannak a mikroelemek adva. Ez a kinti alaptrágyázásnál hasznos, az első kijuttatott nitrogénadaggal együtt a mikroelemeket is kijuttatjuk egyúttal. Por formában például a Bentley kapható teljes mikroelemsorral, folyadékként pedig a Zöld Arany.
  

Beltéri növénytermesztésnél elsősorban a komplex műtrágyákat használjuk, abból is az azonnal, maradék nélkül oldódó változatokat. Hidrokultúrás felhasználásnál további lényeges szempont az, hogy a maradék nélküli azonnali oldhatóságot kiegészítse az azonnali felvehetőség és a nátrium ill. klórmentesség. Ezeket a komplexeket nevezzük rögtön hasznosuló, gyorsan felvehető műtrágyáknak (immediately soluble fertilizers, ISF). A komplex műtrágyák lehetnek por vagy granulált alakúak is, azonban jellemzőbb a por alakú természetes megjelenés.

A granulált forma gyakran egyet jelent azzal, hogy a műtrágya valamilyen fékező, lassan bomló anyaggal, például fenyőgyantával van bevonva, így a szemcse tápanyagtartalmát csak lassan, időben jól szabályzott módon adja át a gyökérközegnek. Ezeket a műtrágyákat nevezzük szabályzott tápanyagleadású műtrágyáknak (controlled release fertilizer, CRF). Ilyen komplex műtrágya például az Osmocote, a PG-Mix vagy a Plantacote. A termékeken az NPK arány mellett szerepel az is, hogy mennyi ideig hatékony, mennyi ideig juttat tápanyagokat a gyökérközegbe. Ez az időtartam 3-12 hónap közt szokott változni.  Ezt az időtartamot nagyban befolyásolhatja a gyökérközeg hőmérséklete és a nedvességtartalma. Felhasználásuk elsősorban cserepes dísznövénytermesztésnél jellemző, de kender vonatkozásban is nem egy sikeres próbálkozás volt már beltérben és gorillában egyaránt. Érdemes vele kísérletezni.

Ezen túl még léteznek olyan lassan felvehető tápanyagok amik elsősorban gazdag talajéletet feltételező közegekben lehet előnyös, ilyenenek a karbamid/urea nitrogén tartalommal bíró műtrágyák vagy a foszfort kalcium-foszfát vagy a kalciumot hidrogén-karbonát formában tartalmazó műtrágyák. Ezeket nevezzük lassú lebomlású műtrágyáknak (slowly release fertilizer, SRF). A CRF és SRF műtrágyákat együttesen retard műtrágyáknak nevezzük.

Elemekhez tartozo monoműtrágyák

A por vagy folyadék halmazállapotú műtrágyákat monoműtrágyák keverékéből állítják elő szárazon keverve, folyadékként ezen száraz keverék vizes oldásával. Hogy megértsük a komplex műtrágyákra vonatkozó keverési és felhasználási szabályokat érdemes ismerni a monókat és azok tulajdonságait is. A monoműtrágyák jellemzően egy vagy két, a növény számára hasznos és felvehető tápanyagot tartalmaznak. A műtrágya ezen elemek kémiai vegyülete melyek vízben oldva ionokká, -sókká- oldódnak. Ezek az ionok felvehetőek a növény számára passzív vagy aktív módon. A monoműtrágyákat a mi szemünkkel nézve lehet jellemezni:

• hatóanyagtartalmuk, koncentrációjuk szerint, úgy mint N, P, K, Ca, Mg vagy S tartalom
• felvehetőségük szerint
• vízoldhatóságuk szerint, vagy oldhatósági sebességük szerint
• higroszkóposságuk szerint
• keverhetőségük szerint
• kísérő elem tartalmuk és azok hatása szerint

Hatóanyagtartalom

A monoműtrágyák felvehető elemeit százalékosan szokták megadni. Ez a szám azt jelzi, hogy a mono egy egységtömegének (g, kg) hány százalékát teszi ki az alkotó hasznos elem oxidformájának egyenértéke. Mielőtt összehívnál egy bizottságot az előző mondat értelmezésére vegyünk egy példát.

A monokáliumfoszfát jele a KH₂PO₄.

A zsákra az van írva, hogy 52% P2O5 (foszfor-pentoxid) és 34% K2O (kálium-oxid)-ot tartalmaz. Hazugság. Egy morzsányi P2O5-öt vagy K2O-t sem tartalmaz, színtiszta KH₂PO₄ van a zsákban. Ez vízben oldva sem válik oxiddá, viszont mivel vannak eltérő összetételű monók is kálium és foszfortartalommal, így a különböző monók hatóanyagtartalmának összehasonlíthatóságához kellett egy egyszerő molekula-alak amivel jellemezhető az eltérő monók elemtartalma. A legegyszerűbb molekula-alak az adott elem oxidja. Ezen oxid-alak kálium tartalma megegyezik a zsákban lévő monokálium-foszfát káliumtartalmával.

KH₂PO₄

moláris tömege: 39g+2x1g+31g+4x16g=136g/mol

ebből a kálium: 39/136=28,7%. Tehát egy mol KH₂PO₄ 0,287×136=39g tiszta, elemi káliumot tartalmaz.

azonban ezt a káliumtartalmat oxidként (K2O) tüntetjük fel a zsákon: 39g + 16g/2 =47g, ennyi K2O egyenértékű 39g tiszta káliummal.

—>47/136=34,5%

A fenti számítás elvégezhető foszfor-pentoxidra is, azonban teljesen felesleges, ez az érték már szerepel a zsákon. Sokkal fontosabb lesz tudni tápoldat-receptek készítésekor, hogy az oxid formából hogyan számolhatjuk ki a tiszta elemtartalmat. Az egésznek a lényege az, hogy a monók hatóanyagtartalmát a nitrogén kivételével oxidformában adják meg. Ez az oxidforma van feltüntetve a Plagron tápokon épp úgy, mint a legolcsóbb teszkós tápokon.

Mint mondtam nitrogén formára ez nem érvényes, ott a tiszta elemtartalmat jelölik.Szintén tiszta elemtartalmat tüntetnek fel a mikroelemek esetén is. Azonban a foszfort P2O5, a káliumot K2O, a kalciumot CaO, a magnéziumot MgO, a ként pedig SO3 formában tüntetik fel.

A monók hatóanyagtartalmát már jól jellemezhetjük az NPK felírással. A fenti monokálium-foszfátos példa alapján a az NPK 0-52–34. Ugyan ez egy 34%-os nitrogéntartalmat felmutató ammónium-nitrát esetén NPK 34-0-0 értéket ad. Ha a kettőt összekeverem azonos tömegarányban akkor kapok egy NPK 17–26–17 értékű műtrágyát. Ha ezt granulált formában zsákolva árulom akkor a mezőgazdász kollégák NPK 17–26–17 értéket fognak látni a zsákon. Ha viszont az eredeti 17-26-17 keverékből 200g-ot feloldok egy liter vízben akkor a flakonra az NPK 3–5–3 felirat kerül, az árcédulára pedig 3499Ft.     Ha meg négyszáz grammot oldok fel akkor NPK 7–10–7. Talán az utóbbi két példa mutatja jól, hogy ha az NPK számok eltérnek de az arány megegyezik akkor nagy valószínűséggel azonos hatással lesz a növényre mindkét táp, a koncentráció változik csak egyedül, azt kell figyelembe vennem mikor tápoldatot készítek a műtrágyából. Értelemszerűen a 7–10–7 ből fele annyit kell  használnom mint a 3–5–3-ból.

Felvehetőség

Alapvetően minden monó felvehető a növény számára, azonban nem mindegy milyen mértékben. A legjobb példa erre a nitrogén, amelynek 3 formája létezik a monoműtrágyák közt: ammónium(NH4), nitrát(NO3) és karbamid(CO(NH₂)₂.  Az ammóniumot a növény fel tudja venni és fel is veszi, azonban ha választhat a nitrát forma és az ammó közt akkor inkább a nitrót részesíti előnyben. Az ammó szeret letapadni a szerves kolloidokon és onnan csak a pH csökkentése vagy egy erősebb kation(pl Ca) mozdítja ki.

A nitrifikáló bakterek viszont az ammót szeretik nitráttá alakítani ami újra azonnal felvehető nitrogén forma a növény számára. Az előző szakaszban az ammónium-nitrátos példa nem volt véletlen. A hatóanyagtartalmának (34%) fele nitrát formában, másik fele ammónium formában van jelen. Az ammónium-nitrátot pont ezért tartják remek starter trágyának, ugyanis a kikelt növényeknek nagy mennyiségű, azonnal felvehető nitrátot és hosszú ideig ható ammónium nitrogén formát szolgáltat.

Ami talajban előny az hidróban hátrány. Talaj nélküli közegekben talajélet nem elvárható, így az ammónium helyett tisztán nitrát nitrogént kell adni. Karbamid szóba sem jöhet, annak levéltápként és alaptrágyaként van haszna, abban viszont verhetetlen. Amúgy ammó is van a growshopos hidrotápokban, azonban nagyrészt 1/3 arány alatt.

Egyes komplexekben a foszfort részben kalcium-foszfátként(TSP) adják ami nem azonnal felvehető tápanyag, viszont savas környezetben bomlik, így később folyamatos ellátást biztosít a növénynek.

Vízoldhatóság

A különböző monók azonos koncentráció mellett eltérő sebességgel oldódnak vízben és eltérő mennyiség képes oldódni azonos mennyiségű vízben. Ezzel nincs is probléma ha a termesztő a tápoldat bekeverésekor elegendő türelemmel bír vagy ha a monoműtrágyáiból már előzetesen beoldott 100x-200x koncentrációt, magyarul törzsoldatként már előre feloldotta a komplex vagy monoműtrágyákat. Gond ott van, ha a monókat egyenként lapátolja a vízbe és mire a kalcium-táphoz ér az egyes szulfát és foszfát trágyák még nincsenek teljesen beoldódva. Ilyenkor szokott probléma lenni abból, hogy a kalcium kicsapódik. Ennek jól látható jele az, ha a kész tápoldat opál, zavaros, vagy a tápoldat alján fehér üledék van.

A másik amit tudni kell az oldhatóságról, hogy eltérő hőmérsékleten eltérő sebességgel oldódnak a monók. Nyilvánvalóan hideg vízben lassabban, meleg vízben gyorsabban. A monók oldhatóságának tömegadatát 20C fokon adják meg. Az oldható tömeg tiszta vízre van megadva.

Oldatkeverék készítés esetén érdemes 300g/L teljes oldott mennyiség alatt maradni. Hiába tudok feloldani a liter vízben 250g KNO3-t ha aztán a többi monó amit a törzsoldathoz adni akarok már nem oldódik fel ilyen koncentrációjú oldatban.

Higroszkóposság

A műtrágyák egyik fizikai tulajdonsága az, hogy a levegő nedvességtartalmát képesek felvenni. Ezt a tulajdonságukat nevezzük higroszkóposságnak. Egyes műtrágyák erősebben higroszkóposak, ilyen a kalcium-nitrát, ammónium-nitrát és a karbamid. A probléma ezzel a tulajdonságukkal -a mi szemünkel nézve- az, hogy amikor már a levegőből nedvességet felvettek akkor a mennyiségük nem mérhető pontosan.  Száraz monoműtrágya keverékek készítésénél is figyelembe kell venni ezt a tulajdonságot, erősen higroszkópos műtrágyákat lehetőleg ne keverjünk össze más monókkal, vagy ha igen akkor a légmentes zárásról gondoskodni kell. Ennyi a kezelésük lényege is, a zsákot felbontás és használat után mindig zárjuk le légmentesen.

Keverhetőség

A monók oldatban történő keverésének két fontos előírása van.

• Kalcium tartalmú monó nem lehet egy oldatban a foszforral és kénnel
• Kalcium tartalmú oldatba ne tegyél foszforsavat vagy kénsavat. (Salétromsavat viszont tehetsz.)

Ezzel nagyjából sikerült is megindokolni azt, hogy miért kell mindig két törzsoldatot készíteni komplex tápoldatokhoz. Az egyikbe a kalcium kerül (“A” törzsoldat), a másikba a szulfát és foszfát tartalmú műtrágyák(“B” törzsoldat). Ha nem így történne akkor a foszfor és a kén reakcióba lépne a kalciummal és rosszul oldódó csapadékként leülepednének a tárolóedény aljára. A csapadékkal nincs is gond, de ez a három tápanyag attól még hiányozna a növényeknek.

Az “A” , kalciumos törzsoldatban szokott még helyet kapni a vaskelát is, a többi mikroelem  a “B” törzsoldatban szokott helyet kapni. Vastartalmú mikroelem keverék használata esetén a “B” tartályba kell keverni. Van lehetőség a mikroelem keveréket egy harmadik, “C” törzsoldatban önállóan beoldani és a tápoldat keveréskor külön használni. Komplex műtrágyák oldásakor ilyen problémánk nincs, ezek már előzetesen tartalmazzák a mikroelemeket is.

Az “A”, kalciumos törzsoldatban kalcium-nitrátot szoktunk csak oldani, más (a vason kívül) általában nem kerül bele. Lehetőség lenne rá, például kálium-nitrát vagy magnézium-nitrát, de a kész tápoldat összetételét jól lehet változtatni a kalciumnitrát és a “B” törzsoldat arányának és koncentrációjának változtatásával is, így a kalcium-nitrát törzsoldatot érdemesebb önállóan hagyni.

Talajra készülő táp esetén elég egy törzsoldatot -tápot- készíteni. Ott értelemszerűen kimarad a kalcium az oldatból, ugyanis a talaj vagy a talajkeverékek tartalmaznak annyi kalciumot ami a növénynek szükséges. Amúgy a csapvíz szintén jelentékeny mennyiségű kalciumtartalommal rendelkezik, mindig legtöbbször ez a kettő elegendő a növény kalciumigényének lefedéséhez. Amúgy a talajok kalciumtartalma növelhető Futorral, mészkőliszttel, murvaporral vagy gipszszel. Általánosan a talaj mésztartalmának nem kell magasabbnak lennie mint 5% (m).

A talaj mésztartalmának meghatározása

Szükséges anyag és eszköz: 10%-os sósav, óraüveg

A vizsgálat azon alapszik, hogy a talaj mésztartalmáért felelős CaCO3 és CaHCO3 sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára.

CaCO3 + 2 HCl = CO2 + CaCl2 + H2O

A mésztartalom mértéke a sósav hatására bekövetkező pezsgés alapján

A pezsgés mértéke a mésztartalom tömege szerint (%-ban)
nincs pezsgés: nincs mésztartalom
pezsgés nincs, de sercegés hallható: 1% alatti
gyenge pezsgés: 1-2%
közepes pezsgés: 2-5%
erőteljes rövid pezsgés: 5-10%
erőteljes, tartós pezsgés: 10% feletti

A törzsoldat keverésekor általában a kész tápoldat  100x, 200x (vagy 300x) erősebb koncentrátumát szoktuk kikeverni. Ez magával vonzza azt, hogy egy liter törzsoldatból 300L tápoldat készíthető általánosan 1g/L koncentrációval számolva. Ezt folytatva belátható, hogy 100, 200 vagy 300g komplex műtrágyakeveréket kell feloldani vízben úgy, hogy az oldat teljes térfogata 1L legyen.

Keverésnél a tárolóedényt először félig vagy 3/4ig meg kell tölteni vízzel, csak ez után indul a beoldás, majd a teljes térfogatra történő hígítás. 100-300g műtrágya 1L vízben történő oldásakor az oldat hőt ad le. A teljes oldódás ennek a hűlésnek köszönhetően órákig is elhúzódhat. Ilyenkor érdemes néha átkeverni vagy felrázni a törzsoldatot.

Monoműtrágyák esetén talán kicsit cizelláltabb a törzsoldathoz szükséges mennyiségek meghatározása, de nem lehetetlen feladat a számítása.

Tárolni mindkét törzsoldatot fénytől és szabad levegőtől védett edényben kell.

Kísérőelem tartalom

Általánosan elmondható, hogy hidrokultúrába vagy talaj nélküli termesztésre kerülni kell azon monoműtrágyák alkalmazását amik klórt vagy nátriumot tartalmaznak. Ilyen például a kálium-klorid. Bár a klór és a nátrium is esszenciális mikroelem a legtöbb növény számára és bizonyos koncentrációig nem okoz problémát a jelenlétük még hidrokultúrában sem azonban ha kálium-kloriddal fednénk le teljesen vagy részlegesen a növény kálium igényét azzal együtt az igényeltnél sokkal magasabb mértékben juttatnánk be klórt is. A kálium-klorid amúgy egy remek műtrágya ha valaki gerillában alkalmazza. A szükséges klór és nártium meg amúgy is bekerül ha csapvizet használsz.

Nitrogén műtrágyák

• Karbamid (46% N)

Szerves vegyület. ( CO(NH₂)₂  ) Önmagában nem felvehető, viszont vizes közegben bomlik ammóniává és szén-dioxiddá. Az ammóniát(NH3) a talajban található mikroorganizmusok bontják tovább ammóniummá(NH4+). Az ammóniumot a nitrobakterek tovább bontják nitritté(NO2-), majd nitráttá(NO3-), ami a növény számára azonnal felvehető és beépíthető nitrogénforma. A folyamat maga a nitrifikáció, a nitrogénciklus bomlási része. Maga a folyamat sejteti azt, hogy a karbamid nem a leggyorsabban ható nitrogén műtrágya, azonban hatása hosszan tartó és folyamatos nitrogénellátást biztosít a növénynek megfelelő környezeti feltételek esetén. Ezek közé a beletartozik az is, hogy magasfokú talajélet szükséges a bomláshoz, csak talajon, lehetőleg kültérben alkalmazható.

A karbamid másik fontos tulajdonsága az, hogy levéltrágyaként a leghatásosabb nitrogénforrás. Ha ez a cél akkor érdemes a Mikramid-et keresni, ez már mikroelemekket is tartalmazó monó. Erősen higroszkópos. Talajra szórva semmit nem ér, mindig a talajba kell bedolgozni.

• Ammónium-nitrát AN (34% N, 17%NH4+, 17%NO3-)

(NH₄)(NO₃) Kültéri nitrogénforrás elsősorban, starter műtrágyaként használják. Egyenlő arányban tartalmaz nitrátot és ammóniát, így azonnal felvehető és tartósan ható nitrogént is kap a gyökérközeg. Talajon igen, hidrokultúrában viszont nem használják. Erősen higroszkópos. Talajos tápokhoz kiváló, esetleg önállóan nitrogénpótlásra alkalmi 0,5g/L dózisban.

Továbbá léteznek olyan monoműtrágyák amiknek a másodlagos hatóanyaga a nitrogén, ilyen a magnézium-nitrát, kálium-nitrát, ammónium-szulfát, monoammon-foszfát vagy a kalcium-nitrát. A salétromsav szintén jelentős nitrogénforrás, 0,1ml/L mennyiség 10-18mg azonnal felvehető nitrátot ad a tápoldathoz töménységtől függően.

Foszfor műtrágyák

• Monoammon-foszfát MAP (12%N, 52-61%P2O5), NH4H2PO4 (esetleg diammon-foszfát, DAP)

A legnagyobb foszfortartalommal bíró monó, kísérőelemtartalma 12% ammónium. Nagy adagú foszfortápok -ilyenek a palánta startertápok- alkotója. Elsősorban talajra használják az ammóniumtartalom miatt. Főleg granulált változatban kapható, alkalmanként oldott állapotban üledékes. Alaptrágyának használják szántóföldi termesztésnél, bedolgozása az őszi szántással történik.

Használnak még kalcium-foszfátot, vagy más néven triplefoszfátot is kint, de mivel nehezen oldódó ill. bomló műtrágya így a tápok készítésénél nem jöhet szóba. Kint viszont remekül muzsikál.

A foszforsav (H2PO4) szintén remek foszforforrás. A tápoldatok készítéséhez szükséges 50mg/L foszfortartalmat sikerrel lehet hozni tisztán foszforsav felhasználásával ami egyúttal a pH beállításához is használnánk.

• Monokálium-foszfát, dikálium-foszfát, trikálum-foszfát. Mindhárom jelentős foszfortartalommal bír.

Kálium műtrágyák

• Kálium-nitrát, KNO3 (13% N,NO3-, 46% K2O)

Hidrokultúrában is használt azonnal oldódó kálium-trágya. Kísérőeleme a nitrogén nitrát alakban. Viszonylag kis mennyiség oldható vízben, 130g/L. A komplexekben rendszerint ezzel adják a káliummennyiség nagyobb részét. Kalcium-nitráttal is keverhető.

• Kálium-szulfát, SOP, K₂SO₄ (50 %K2O, 18 % S)

Elsősorban kinti kálium-alaptrágya, de hidrokultúrában is használják. A tápokban egyúttal a kálium mellett a kénigényt is fedezi.

• Monokálium-foszfát, MKP, KH₂PO₄ (52% P2O5, 34%K2O)

Kálium és foszfor kombó, hidrokultúrába, mezőgazdaságba, cserépbe, víz alatt, fej fölött, tükörből, bárhogyan. A leggyakrabban alkalmazott monó. Foszfortartalmával együtt káliumot is jelentős mértékben tartalmaz. Maga a megtestesült BigBud, PK13/14 és Hammerhead együtt. 220g tud oldódni 1L vízben. Szeretjük. Ha foszfort akarsz a törzsoldatodban tudni akkor ez a monó nélkülözhetetlen. Magasabb foszfortartalomigény -például tőzeges talajok vagy indítótápoknál- esetén is kikerülhetetlen.

• Kálium-klorid, KCl

Elsősorban szántóföldön alkalmazott monomütrágya, beltéri, cserepes és hidrokultúrás termesztésnél nem használják a kísérő klórtartalom miatt.

Kálium-hidroxid is használható káliumbevitelre ha van köztetek valaki aki egyúttal a pH-t is szeretné emelni (nincs). Growshopokban pH up néven fut.

Kalcium

• Kalcium-nitrát, CAN, Ca(NO3)2 (15,5% N, 25% CaO)

Azonnal felvehető kalciumot és nitrát nitrogént biztosító kiegészítő műtrágya. Jelentős nitrogén szolgáltató, konkrétan 1g/L dózis esetén 155mg nitrót szolgáltat, meg mellé 190mg kalciumot. Tápoldatban, de lombtrágyaként is kijuttatható. Szilád fejtrágyázásra is alkalmas. Erősen higroszkópos, mindig lezárva tárold. Másfél kiló tud oldódni 1L vízben. Gyakorlatilag az egyetlen amit hidrokultúrában vagy talaj nélküli termesztésben tudsz adni kalciumforrásként, hacsak az oltott meszet nem nevezzük monónak. Szulfáttal és foszfáttal nem keverhető csak tápoldatban, ott is csak előre oldott formában.

Magnézium

• Magnézium-nitrát, MgNO_3, (15% MgO, 11%NO3-)

Azonnal oldódó nitrogén kísérőjű magnézium monoműtrágya. Előszeretettel alkalmazzák kalcium-nitráttal keverve. Hidrokultúrában gyakoribb, ugyanis talajon könnyen kimosódik.

• Magnézium-szulfát, keserüsó, Epsom, MgSO₄*7H2O, (16%MgO, 30%SO3)

Örök sztárnarancs ha magnéziumot vagy ként kell pótolni. Kristályos megjelenésű, jól oldódó monó. 1g kb 100mg magnéziumot és 120mg ként juttat a tápoldatba. Önmagában fedezi a törzsoldatok teljes kén és magnéziumigényét. Levéltrágyaként is remekül alkalmazható. Gyógyszertárakban is kapható 100g kiszerelésben.

Kén

A ként az előző makro és mezoelemekkel együtt szoktuk a törzsoldatokba bejuttatni. Legjobb monoműtrágya ilyen célra az ammónium-szulfát, kálium-szulfát vagy a magnézium szulfát.

Mikroelemek

Talajok esetén a legjobb mikroelem trágya maga a szerves trágya, virágföldkhez kevert 10% érett marhatrágyával a szükséges mikroelemsor lefedhető. Ha viszont hidrokultúrába vagy valamilyen tápanyagmentes közegben szeretnénk termeszteni akkor szükséges a mikroelemeket is pótolni műtrágyával. A legegyszerűbben ezt úgy tehetjük meg, hogy törzsoldatként valamelyik komplexet használjuk, ugyanis ezek már tartalmazzák a szükséges mikroelemeket is, mi meg a makroelemeket tudjuk még változtatni makro-monók hozzáadásával. Például a Ferticare IV esetén a kalcium-nitrát mennyiségének növelésével vagy csökkentésével a nitrogéntartalom remekül változtatható.

Ha nagyobb mennyiségű törzsoldatot szeretnénk készíteni akkor jöhet szóba a  mikroelem keverékek használata. Ilyen mikroelem keverék a Bentley, Libremix vagy a Quelatec amiből kb 1-4g/L mennyiségre van szükségünk. Oldat formában a Zöld Arany vagy a Mikromix. Mivel a mikroelemkeverékeket a legtöbb esetben 1kg-os legkisebb kiszerelésben kaphatjuk meg így nagyjából egyszeri mikrokeverék beszerzésével az unokáink is termeszthetnek az általunk vásárolt mikroelemekből.

Growshopokban is kapható oldat mikroelem keverék. A BioNova terméke pl 3250Ft/250mL. Vidám.

Ha mindenáron patikamérlegen szeretné valaki kikeverni a saját mikroelem keverékét az megtalálja az összetevőket a Gazdabolt oldalon. Alkotónkként kikeverve egy picit drágább.

Forrás:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_04_Tapanyaggazdalkodas/ch06.html

https://exkalapalatt.files.wordpress.com/2015/07/52158776-talaj-nelkuli-zoldseghajtatas-2008-bw.pdf

http://www.kerteszekaruhaza.com/tapanyagellatas/tapelemek/kalium.html

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014R1257

http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/20_3112_006_101030.pdf

https://www.exkalapalatt.info/wp-content/uploads/2015/09/argus_nutrient_dosing_handbook.pdf

http://aquarex.hu/mutragya.html

http://www.nitrogen.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=392:a-genezis-npk-mtragyak-kedvez-tulajdonsagai&catid=44:kisokos-a-mtragyakhoz&Itemid=88

http://www.smart-fertilizer.com/articles/fertilizer-solubility

http://www.haifa-group.com/products/plant_nutrition/water_soluble_fertilizers/haifa_mkp/

http://yara.co.uk/crop-nutrition/safe-handling-of-fertilizer/physical-properties-of-fertilizers/

http://www.hidrokultura94kft.hu/