Hidrogén-peroxid kertészeti felhasználása

A hidrogén-peroxid (H2O2) halványkék színű, oldatban színtelen, sűrű, szagtalan, keserű, nem éghető folyadék, gőze irritálja a szemet és az orrot. A vízhez nagyon hasonló megjelenésű (H2O). A vízhez hasonlóan ez is hidrogénből és oxigénből épül fel, azonban a H2O2 rendelkezik egy instabil elrendezésű oxigén atommal. Ez az extra atom adja a  H2O2 hasznos tulajdonságát. A H2O2 számos területen felhasználható, például a tisztításban, fehérítésben, sterilizálásban, rakéta hajtóanyag gyártásban, állati takarmány kezelésben, és ezen kívül még számos egészségügyi területen is csodás hatása van. Ez a cikk mindezen csodás tulajdonságokat és felhasználási területeket telibe szarva csak a kertészeti felhasználásra koncentrál. A H2O2 talaj nélküli termesztésnél közel nélkülözhetetlen, de a legjobb barátod lesz talajos termesztés esetén is.

1. Mire kell a hidrogén-peroxid?

A H2O2 egy instabil molekula, amiről a leváló instabilitást okozó extra oxigén atom egy stabil vízmolekulát hagy hátra. Ez a leváló oxigén atom (O-) rendkívül egyedül érzi magát, első dolga a leválás után az, hogy egy másik magányos oxigénatommal molekulává (O2) alakuljon, vagy ami még jobb, csatlakozzon egy szerves molekulához, oxidálja azt. Mind az atomi, mind a molekuláris oxigén növeli az oldat oldott oxigén szintjét, ez már önmagában hasznos tulajdonság lehetne. A világ boldogabb helyein a vezetékes víz fertőtlenítésére  klór helyett is H2O2-t használnak.  Ez a klórhoz hasonlóan kitakarítja a vízből a kórokozókat és a szerves szennyező anyagokat. Az olyan kútvizeket amikben magas a metán és a szerves szulfid tartalom a H2O2 kitisztítja azt.

Számos betegséget okozó organizmust és spórát is képes kiölni,a h2O2-ben megjelenő szabad és aktív oxigén rendkívül hatékony ennek a munkának az elvégzésében. A H2O2 segít majd a meglévő fertőzések megszüntetésében és segít megelőzni a jövőben kialakulóakat is. Hatékonyan szorítja vissza az algák elszaporodását. Az aktív oxigén atom segít lebontani és inaktívvá tenni az elhalt szerves anyagokat, mint például az elhalt gyökereket és megakadályozza a rothadással összefüggő betegségek kialakulását a rendszeredben.

2.Túlloccs

A gyökerek is lélegeznek és oxigént, levegőt igényelnek, ennek az alacsony szintje az okozója a gyökérelhalásoknak. Mind talajban, mind hidrokultúrában azonos tünetekkel jelentkező elhalásoknak gyakran azonos oka van, amit kevesen azonosítanak egyként.  Hidróban gyökérrothadásnak, (root rot), talajban túllocsolásnak (overwatering) nevezzük. A valódi ok mindkét esetben az oxigén jelenlétének hiánya a gyökérzónában.

Talajban a talajszemcsék felületét víz vonja be, a talajszemcsék közötti résben pedig levegő van.  Túllocsoláskor ezek a szemcsék közötti rések telnek meg vízzel, a levegőt és vele az oxigént kiszorítva a gyökérzónából. A gyökerek meglehetősen gyorsan veszik fel az ebben a vízben oldott formában létező oxigént és ha a vízfelvéttel együtt a levegő nem jut vissza a gyökérzónába akkor a gyökerek elkezdenek ebben az oxigénhiányos közegben elhalni.

A gyökerek elhalásával együtt a víz és tápanyag felvételi képesség csökken, ez lesz a kiváltója a hiánytüneteknek (tompa szín, lassú, gyenge növekedés, levélélekről induló elhalás), és annak a megjelenésnek ami további vízigényt mutat. (Fontosabb tünet ezeknél az átmenet nélkül jelentkező lefelé-befelé hajló levélfelület, tartásvesztettség) Ilyenkor a legnagyobb hiba ennek bedőlni és további vizet adni. Ilyenkor ha biztosan tudod, hogy a gyökérzet fejlett (kilóg a gyökér a cserép alján) akkor megpróbálhatod a gyökérlabdát eltávolítani a cserépből, ezzel a gyökér levegőzöttségét nagy mértékben növeled. Amúgy ez a legritkább eset, túllocsolni fejlett növényt nem egyszerű, általában a csemeték esnek áldozatul és velük ilyet tenni meg csak a szenvedés lerövidítése.

Hidroponikus rendszereknél a kiváltó ok egyszerűen az oxigén hiánya a folyadékban, ez származhat a levegőztetés vagy a keringetés elmaradásából. A tápoldat hőmérséklete szintén befolyásolja az oxigén oldhatóságát. A tápoldat 20C feletti hőmérséklete előbb-utóbb problémákat okoz, 16C-18C ajánlott. Oxigénhiányos tápoldatoknál hasonló tünetek jelennek meg a növényen mint talajon túllocsoláskor, azonban itt a gyökereken is láthatók tünetek.

Az egészséges gyökértömeg színe a szártól indulva lehet enyhén sárga, azonban a felszíntől kis távolságra elhaladva már hófehér. Ennek a hófehér színnek kell dominálnia. A szár közelében esetlegesen gombáknak és algáknak köszönhetően rózsaszínes vagy pirosas árnyalat is előfordul, ez azonban ritka. Az egészséges gyökér friss, tiszta illatú, ízlelve édes vagy semleges. Megjelenése egységes, fizikailag ellenálló, masszív.

A gyökerek barnás vagy határozottan barna talajszíne és a gyökérvégek elhalása  vagy a fizikailag gyenge viselkedése már előremutató jele a gyökérelhalásnak. Indikátor lehet a csökkenő pH. Szintén jó indikátor a muslicaszerű rovarok megjelenése a termesztőhelyiségben vagy az ablakon, ők az elhaló gyökereket szívogatják. A szerves rothadásra utaló illat és a taknyos, összeálló de tartás nélküli gyökértömeg már jó eséllyel kezelhetetlen és a növény is nehezen menthető.

Az így leírt gyökérbetegség a gyökérrothadás, latin nevén Pythium, angolul a root rot nevet kapta. Alapvetően egy gombás fertőzés amit gyakran bakterek kísérnek. Több változata van, ezeknek eltérő gombafajok a kiváltói. Közös tulajdonsááguk, hogy hidrokultúrában seretnek megtelepedni. Elsődlegesen az alacsony oxigénszintű, rosszul levegőztetett és keringetett tápoldatokban és az abban terpeszkedő növényeken jelennek meg. Fertőznek bármely szakaszban magoktól virágzás végéig. Gyorsan terjednek és fertőznek köszönhetően a közös tápoldatnak. A legenyhébb eredménye egy ilyen fertőnek a csökkent hozam, a legerősebb meg az, hogy olló előtt köszönsz el a növénytől. Védekezni ellene lehet, de eredménye a fertőzés előrehaladottságától függ. Elsősorban megelőzően kell ellene védekezni:

• Védd a tápoldatot a fénytől
• Védd az idegen szerves szennyeződésektől
• Tartsd a rendszert olyan tisztán amennyire csak lehet
• Az esővízben se bízz meg ha a gyűjtőedény szennyezett
• A rendszerhez nem tartozó külső tárgyakat fertőtlenítsd
• Levegőztesd és keverd a tápoldatot
• Tartsd hidegen
• Ne ültess át talajból visszaforgatott rendszerekbe.
• Napi szinten szemrevételezd a gyökereket

A gyökerek rothadásakor a rothadást okozó gombák és bakterek további oxigént igényelnek és vesznek ki az amúgy is gyenge oldatunkból, gyakorlatilag önmagát indukáló folyamatként pusztul a gyökér és vele a növény. Ördögi kör. A legjobb az egészben az, hogy a növény első lépésben csak akkor mutat a lombozaton szembeötlő tüneteket amikor a gyökérzet rothadása már előrehaladott állapotban van.

A lecsökkent oxigénszint és a  magas hőmérséklet egyaránt ösztönzőleg hat a bakterekre, gombákra és algákra. Ha a növényt életben akarod tudni akkor gyorsnak kell lenned. Gyakorlatilag minden attól függ, hogy milyen stádiumban vetted észre a gyökérrothadást. Talán ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy a hidróban is napi szinten ránézz a növényre és ebbe tartozzon bele az is, hogy a gyökereket ellenőrizd. Amúgy azt tudtad, hogy az algák a legjobb oxigén kibocsátók és oxigén elnyelők egyben? A gond ott van, hogy hidroponikában az oxigén elnyelő algák szeretnek lakni, őket a tartályodba bejutó fénynek illetve a hanyagságodnak köszönheted. Az oxigén kibocsátó algákat az óceánokban keresd és igyekezz, mivel a 2000-ben mért számukhoz képest jelenleg csak a 60%-uk van jelen.

3. Hogy előzi meg a H2O2 a gyökérelhalást?

A hidrogén-peroxid mikor a locsolóvízzel a gyökérkörnyezetbe kerül instabilitásából adódóan oxigént ad le. Ezek a leszakadó oxigénatomok molekulává alakulva segítik a vízzel feltöltött talajszemcsék közti térben megakadályozni az oxigénszint csökkenését. Ez segíti és ösztönzi a gyökereknek a gyors és egészséges növekedésre. Hidroponikában a vízben oldott H2O2 egyenletesen oszlik el és egyenletes lesz ebből adódóan az oxigén szintje is. Ennek köszönhetően erős, egészséges és fehér gyökértömeget kapunk nagy mennyiségű elágazással. Ennek a gyökértömegnek a hatalmas felülete ad lehetőséget a szükséges hatalmas mennyiségű víz és tápanyag gyors felvételére ami a felszín feletti rész gyors és látványos növekedését eredményezi. Az egészséges növény elengedhetetlen feltétele és kiindulópontja az egészséges gyökérrendszer.

4. Hogyan használd?

A H2O2 különböző töménységben kapható 3% és 35% közt, krémként és tablettaként, azonban nagyjából ez a folyadék halmazállapotú 35% a stabilitásból adódó legtöményebb megjelenésű hidrogén-peroxid. Gazdaságosnak is ez mondható, 35% töménységűből mi is könnyen előállíthatunk 3 vagy 3,5%-os oldatot.Mondjuk azt tudni kell, hogy a 30-35% töménységű H2O2 gyakorlatilag mindent oxidál amivel érintkezik, legyen az padlószőnyeg, növény vagy a bőr a kezeden. Mikor tömény H2O2-vel dolgozol minden kifröccsenést vagy cseppet azonnal törölj le friss vízzel és lehetőleg használj kesztyűt. Leírom még egyszer, hogy megértsd: ne dolgozz H2O2-vel utcai ruhában, mindig viselj kesztyűt és szemüveget és lehetőleg a fürdőszobát ne hagyd el tömény H2O2-vel a kezedben.  A bőrödre jutva még a 30%-nál hígabb állapotban is gyönyörűen hófehér foltokat hagy, szerencsére ez csak ideiglenes állapot idővel elmúlik. Ettől függetlenül még mindig csak gyerekjátéknak minősül a 75% foszforsav vagy 60% salétromsav mellett, pedig arra is szükség van hidróban.

A 35%-os hidrogén-peroxidból úgy lesz 3%-os, hogy 11 rész vízhez (lehetőleg desztvíz) hozzáadsz 1 rész H2O2-t. A tároló edénynek vagy palacknak minimum opálnak, de inkább fényzárónak kell lennie, ráadásul a polietilén az egyetlen biztosan elfogadott anyag, amibe H2O2-t önthetsz az nélkül, hogy maga a palack anyaga ne hatna katalizátorként a H2O2 bomlására. Ilyen PE jelölésű palackba szokták csomagolni a kannás bort, az ablakmosókat és egyes esetekben a deszt vizet is. Ráadásul ezek a PE palackok gyengén nyomást is viselnek, amire az oxigén felszabadulása miatt szükség is van. Talán ez miatt is nem ajánlott teljesen teletölteni még 3%-ra hígított állapotban sem a palackunkat. Egy 5L palackba 2,5dl H2O2 és rá 3L desztvíz bőven elég, a maradék üre s térfogatot hagyd meg a keletkező nyomásnak.

Az így elkészített és tárolt 3% töménységű hidrogén-peroxid szokásos dózisa 1-3ml/L között mozog, a mennyiség a kezelt növény méretétől és korától függ. (A GrowFAQ még kb 5ml/L mennyiségről írt..) Érdemes a növényt hozzászoktatni az anyaghoz, kezdd 1ml/L dózissal és pár hét alatt menj fel 3ml/L dózisig. Használd minden locsoláskor, még frissen vágott klónok esetén is.  Hidrokultúrában a tápoldat tartály cseréjekor 3ml/L dózist használj és ezen mennyiség negyedét add még hozzá a tápoldatodhoz minden nap.  Magyarul egy 100L térfogatú tartályhoz cserekor szükséged lesz 300ml 3% töménységű H2O2-re, majd azt követően minden nap még további 75ml 3% hidrogén-peroxidot kell hozzáadnod.

5. Hol jutok hozzá?

35% töménységben és kilós vagy literes kiszerelésben is levadászható borászattal és pálinkafőzéssel kapcsolatos webshookból. Vegyészettel foglalkozó és egészségügyi ellátó webshopok szintén jók. Érdekesmód ugyan itt lehet tömény savakhoz is hozzájutni ha nincs a közeledben growshop. 3% töménységben és kis kiszerelésben patikákból beszerezhető, de majdnem kezelhetetlenül keveset (100-200ml) adnak annyiért, mint jó helyen kilóst.

Ha személyesen akarod megszerezni akkor újra a konyhakémikusok Mekkájába kell elzarándokolnod: az Azúr vegyszerboltban biztosan hozzájutsz.
Ha van esetleg fodrász ismerősöd akkor őt is megkérdezheted, hogy ő honnan szerzi be.

Mint mondtam 3% töménységben kapsz a gyógyszertárban, de ott találsz Hiperol tablettát is, ha az éjszaka közepén arra riadsz fel, hogy kevés az oxigén a gyökérzónádban akkor az ügyeleten biztosan adnak egy dobozzal.

6. Mit tegyek ha már megtörtént a baj?

Talajban:
Használj gombaölővel (benomyl) dúsított hidrogén-peroxidos vizet és magas foszfortartalú műtrágyát (9-45-15, 10-52-10, 0-60-0) az újbóli gyökérnövekedéshez. Gyökérserkentők (5-15-5) vagy bármilyen más termék amiben gyökerezéshez szükséges hormon található hasznos lehet, használatuk erősen ajánlott. Gyakorlatilag ezzel a mixtúra-pektorálisszal kellene kiöblítened a talajod.  Talán teljesen szar ötletnek hangzik aha, de ez a flössöés a stagnáló, döglött víz helyére új, friss és oxigénben dús vizet tol ami még tápanyagokban is dúskál. Azonban nem kell ebben a löttyben ülnie a növénynek, hagyd elfolyni ami el akar folyni, ne hagyd a talajt túlzottan nedvesen. Ne öntözz addig amíg a cserép tömege nem csökken jelentősen vagy amíg a közeg felső része ki nem szárad.

Hidróban:

• Cseréld le a tápoldatot és fertőtlenítsd a rendszert. Adj H2O2-t a rendszerbe. Az így adott többlet oxigén a halott gyökereket kémiai úton eszi meg. Ha a gyökerek annyira előrehaladott rothadási állapotban vannak, hogy a legkisebb sérülésre elszakadnak akkor a fertőnek kitett részt el kell távolítani. Ha ezt nem tennéd akkor további problémák okozói lehetnének.
• Adja vízhez gombaölő szert a valószínűsíthetően jelen lévő gombák kiirtására. A gyökérserkentők segítenek a gyökérzetnek talpra állni. (Gyakran a visszafogott töménységű de emelt foszfortartalmú tápoldat is elég a helyreállításhoz.)
• Növeld a tápoldat levegőztetését. A növényenkénti befúvás és ezzel a direkt levegőhöz jutás erősen ajánlott, azonban meglehetősen nagy pumpát igényel. A befúvás mértékének kb 0,5L/perc/L-nek kellene lennie. Ha ezt egy 10L-es DWC-re származtatjuk akkor 300L/h légpumpát kell használnunk, ez pedig 5000Ft alatt nincs.
• Csökkentsd a tápoldat hőmérsékletét. Az oxigén jobban oldódik hideg vízben és a betegségek kialakulásáért felelős mikroorganizmusok lassabban duplikálódnak hideg vízben.  A 16-18C körüli hőmérséklet lenne ideális és egyes állítások szerint a 21C feletti hőmérsékletű tápoldat már okozója lehet a gyökereket érintő problémának. (Mások szerint a 25-28C tápoldat is simán feldolgozható ha a direkt levegőztetés a 0,5L/perc/liter érték felett van és rendszeresen adagolsz H2O2-t.) Ha a rendszerben lévő fertőzött növényeket áthelyezed egy másik rendszerbe talpra állítani őket akkor elkerülheted a rendszerben lévő többi növény továbbfertőzését.

Itt kell hozzátennem néhány saját gondolatot a cikkhez amiket nem annyira kritikaként mint alternatívaként írok.

Szerintem talajos gyökérproblémák esetén simán vállalható módszer lehet az is, ha csak egyszerűen nem csinálsz semmit. Nem nyúlsz csodaszerek, műtrágyák, H2O2 vagy hormon után, csak egyszerűen hagyod, hogy a felesleges víz magától távozzon a közegből. A növény ezt vagy túléli, vagy nem. A magoncok és palánták viszonylag gyakran kerülnek ilyen helyzetbe és minél idősebb a növény, minél több gyökeret volt ideje növeszteni annál nagyobb esélye van túlélni ezt a szituációt. Ha egy gyökérzettel és lombozattal is alig rendelkező palántának adsz egyszerre műtrágyát, gombaölőt, hormont, H2O2-t és vizet flössként az valószínűleg még egy egészséges példányt is megviselne, nemhogy egy túllocsoltat. Egy idősebb, a gyors vegetáció vagy virágzási szakaszban lévő növényt meg majdhogynem megfojtani sem lehet, nemhogy túllocsolni.

A hidrokultúrás gyökérproblémáknál szintén élhetnék azzal a kritikával, hogy minden szart (műtrágya, gombaölő, hormon) egyszerre vagy darabonként adni egy olyan növénynek, ami funkcionálisan halott gyökérzettel bír nem biztos, hogy segít a növényen. A halott gyökerek fizikai eltávolítása legtöbbször elkerülhetetlen. Mondjuk ezzel a szóval azt sugallom, hogy ez valami szörnyű sokk, visszavágott gyökérzettel a növény nem maradhat életben, pedig látható jelek nélkül is vissza lehet vágni egy hidrós növény gyökérzetének nagy részét. Ezt olyan dwc-ben termesztők, akik nagy tápoldattárolókban magról nevelnek kétlaki növényeket meg is teszik rendszeresen, másképpen az összenőtt gyökérzeteket nem is lehet szétválasztani szexáláskor. Egy visszavágott gyökérzetű növény is képes a maradék gyökerekkel az alapvető funkcióit ellátni és rövid idő alatt képes a gyökereit újranöveszteni. Miután beindult a gyökérnövekedés az után is ráérsz gombaölőket bevetni.

Hidróban gyökérrothadáskor hasonlóan vissza lehet vágni a gyökérzetet az egészséges szintig és a maradék gyökérzetet először H2O2-s vízben (3% 3-10ml/L) mossák át, majd feles tápoldatban újraindítják a fertőtlenített rendszert. Ennyi. Ettől függetlenül a rendszert újra kell gondolni a cikkben leírtak szerint, mind a tápoldat hője, mind a levegőztetés fontos peremfeltétele a rendszernek. Egy ilyen gyökérrothadás átvészelése amúgy megmutatja azt, hogy egy termesztő mennyire szeretne a jövőben hidrokultúrával foglalkozni, sőt, már a rendszer fertőtlenítésekor pontosan látni a termesztő jövőjét a bazdmegelések és kurvaanyázások sűrűségéből.

Kertészetekben a H2O2 szokásos mennyisége 30ppm körül szokott lenni, ez általában elég tud lenni az algák, gombák és bakterek elpusztításához még úgy is, hogy a H2O2 nem 100% hatékony a bakterekkel szemben. Ez a 30ppm a mi 3% töménységű H2O2 oldatunk használata esetén 1ml/L dózist jelent, szóval majdnem kár átlépni a cikkben írt 3ml/L dózist, bár a GrowFAQ kitkán beszél 100ppm alatt kifejlett növények esetén.

Amúgy a kertészetek is megemelik a dózist nagyobb melegekben. Ezzel kapcsolatban érdemes azt  is tudni, hogy nagyjából 24 óra elég a H2O2 teljes lebomlásához a cikkben írt 90ppm dózis mellett is. Ennyi idő és ilyen dózis mellett gyakorlatilag a gyökéren kívül semmilyen élőlény nem marad a tápoldatban, hasznosnak mondható létformák sem. Ezt értékeld jó vagy rossz tulajdonságként, azonban ha eddig eljutottál akkor a cikkben írt napi ismétlődésű H2O2 pótlás előírásként kezelendő.

A H2O2 hatásosan távolítja el a rendszerből az elhalt gyökereket és szerves maradványokat,ezt egy rendszer tisztításakor érdemes észben tartani. Ehhez azonban a 3% oldat szükséges, vagy addig kell a mosóoldatba a H2O2-t adagolni amíg a pH 10 körül áll be. Ez az oldat azonban a szervetlen szennyeződéseken nem segít, azt pH 3 alatti salétromsav oldattal szokták leszedni, ilyen szennyeződés lehet a csepegtetőkre kiülő só.