Klónozás

---

 

“A klónok genetikailag teljesen megegyeznek”

---

Tartalomjegyzék

1 Gyökerezéshez szükséges körülmények

1.1 Közeg
1.2 Páratartalom
1.3 Fény
1.4 Hőmérséklet

2 A megfelelő ágvég kiválasztása
3 A klón lemetszése

3.1 Kiegészítő technikák

4 Klónok tárolása

4.1 Klónok szállítása

5 Klónok gondozása
6 Klónozás pusztán a szex miatt
7 Anyanövények

7.1 Bonsai anyák

8 Átültetés

---

A kendert szexuálisan és aszexuálisan is lehet szaporítani, ami annyit jelent hogy magról és zöld hajtásairól, ágvégeiről is képes tovább szaporodni, a levágott ágvégek megfelelő körülmények között gyökeret eresztenek és egy új, önálló növényként folytatják életüket. Angolul ezt “klónozásnak”, Magyarul dugványozásnak, vagy zöld dugványozásnak hívják.

A klónozásból származó előnyök:
Nehéz lenne felsorolni az összes előnyt, ami leginkább abból következik, hogy a klónok genetikailag meghatározott tulajdonságaikban teljesen megegyeznek az anya növénnyel és egymással is. Így például:

• Nemük megegyezik, pl. egy termős növényről levágott klónok mind garantáltan termősök lesznek.
• Ugyanolyan körülmények között megjelenésük, hatásuk, növekedési ütemük, igényeik, potenciájuk is megegyezik majd az anyanövényével, és persze egymáshoz is hasonlóak lesznek.
• Könnyebben és hamarabb borulnak virágba, hiszen biológiailag ugyanolyan idősek mint anyjuk.
• Egyik sem növi túl, vagy árnyékolja be a másikat, amitől amaz lemaradhatna
• Egybefüggő lombtakarót alkotnak, így a fény kihasználás is hatékonyabb, kevesebb a földre vetülő, kárba ment fénysugár, jobb a helykihasználás
• Beérési idejük megegyezik, a szüret napra pontosan előre tervezhető, és az összes növény egyszerre szüretelhető.

Egyetlen anyanövény:

• éveken át folyamatosan elláthatja a virágoztató helységet klónokkal
• nem kell magokat venni, csíráztatni és hímekkel bajlódni, hiszen minden klón termős lehet
• a klón is klónozható, így gyakorlatilag éveken át fent lehet tartani egy kívánt genetikai állománnyal rendelkező egyedet. Gyakorlati példák azt mutatják hogy egy 20. generációs klón sem veszített potenciájából.

Hátrányok

• Ha az anyanövény rosszul lett megválasztva, vagy rosszul lett tartva, a klónjai is gyatrák lesznek.
• Egyformán védtelenek ugyanazzal a káros hatással szemben, pl. ha érzékenyek a szárazságra, akkor egy hosszabb csapadék mentes időszak egyformán megviseli az összes növény, ez akár az egész ültetvény kipusztulásához is vezethet. Vagy ha penészedésre hajlamosak, akkor mind egyformán be fog penészedni. Vagy egy betegség, egy huzamosabb ideig tartó szárazság, ugyanúgy fog hatni mindegyik egyedre, és ha ez végzetes, hát végzetes lesz mindegyikre.
• Előfordulhat, hogy egy termesztő nehezebben tanul bele a klónozásba, ezért érdemes egy két próbát tenni mielőtt komolyan lehetne számítani a sikeres klónozásból adódó előnyökre.
• Szükség van egy külön helyre, ahol a klónok és az anyák növekedhetnek. Ez lehet virágoztató helység egy elkülönített része, vagy egy külön szekrény vagy doboz.

A klónozás talán az egyik legdurvább beavatkozás, amit egy növény megtapasztalhat élete során, (a fényciklusok hosszának újbóli növekedése okozta reveg-nek nevezett jelenség után). Az anyáról lemetszett ágrész először az elraktározott energiáit próbálja meg felhasználni arra, hogy az életciklusának megfelelő célt a lehető leghamarabb befejezze, pl ha magokat hordoz, minden energia a magok beérésére fog összpontosulni, ezalatt a növény gyakorlatilag saját magát emészti fel. Mivel – főleg a leveleken található sztómákon keresztül – folyamatosan vizet veszít, és már nem érkezik utánpótlás, amit az anyanövény gyökerein keresztül vett fel a talajból majd a szárakon keresztül eljutott az ágacskába, elkezd kiszáradni, a levelek veszítenek feszességükből és lankadni kezdenek, tapintásra puhává, élettelenné válnak.
Ahogy a kezdeti pánik fokozatosan elmúlik és levelekben tartalékolt nitrogén nagy része is felhasználásra kerül, beindulnak azok a komplex fizikai / biokémiai változások, amik során a nedves környezetbe került szárrész gyökeret ereszthet. Ez a metszéstől számítva kb 1-3 hétbe telik. Mikor a gyökerek elég nagyra nőnek ahhoz, hogy ellássák a növényt tápanyaggal, az ezután új, önálló életet kezdhet.

---

Gyökerezéshez szükséges körülmények

• Közeg

A legfontosabb feltétel, hogy a szár egy részének egy állandóan nedves közegben kell lennie. Ez lehet egyszerűen egy pohár víz, vagy egy jó víz- áteresztő és tartó képességgel rendelkező közeg, ami gyakran tőzegkorong, kőzetgyapot, styrofoam, perlit, tőzeg, vermikulit, folyami homok, agyaggranulátum, finom szemcséjű virágföld, vagy hasonlók. Fontos, hogy a közeg jól körbefogja a beledugott szárrészt és állandóan nedvesen legyen tartva, hiszen ha pont ott alakul ki egy légbuborék ahol gyökér képződhetne, lőttek a klónnak. Ha – pl. a tőzeg korongos tálcában – álló víz alakulna ki, érdemes pár naponta lemosni, nehogy poshadásnak induljon.

• Páratartalom

Mivel a klón folyamatosan vizet ad le a környezetének és utánpótlás már nem érkezik helyette, hamar kiszáradhat ami az élete végét jelentheti. Ez ellen a legegyszerűbb védekezés a levegő páratartalmának magasan tartása, így a levelek nem leszek képesek több vizet leadni a környezetüknek. Ezért a klónokat gyakran lefedik valamivel, ettől egy kisebb mikroklíma alakulhat ki, ahol az állandóan nedves közeg – és egy-két naponta egy-egy bepermetezés – egyfolytában magas szinten tartja a dobozban lévő páratartalmat. A klónozó tálcákhoz eleve jár egy átlátszó fedő, de egy zacskó, nejlonzsák vagy fólia, de még egy félbevágott üdítős flakon is jól megfelel a célra. A közegből és a bepermetezett vízcseppekből párolgó víz a burán belül marad, emelve a levegő páratartalmát. Ez a nedves környezet viszont a penésznek és a baktériumoknak is kedvez, ezért érdemes néha megtisztítani a búrát és a tálcát egy kis hipós vízzel, de azért nem kell túlzásokba esni.
Penészedés ellen hasznosak a kertészeti boltokban kapható hagyományos mezőgazdasági gombaölő szerek. A növényeket és a tálcát ezzel bepermetezve elkerülhető a rothadás, illetve azok átterjedése az egészséges növényekre. Ezzel a klónozás sikerességi aránya növelhető.
Az optimális páratartalom 95% körül mozog.

• Fény

A klónok nem szeretik az erős fényt, ráadásul hamarabb is kiszáradnak alatta, ezért gyakran látni őket anya növények árnyékában, termesztői helységek alsó szintjén, távol a lámpától, sokszor fénycsövek alatt, hiszen ez a leggazdaságosabb beltéri megoldás, mivel rengeteg klón elfér pár – relatíve alacsony fogyasztású- fénycső alatt. 2db 18 wattos fénycső, vagy nagyobb teljesítményű kompakt fénycsövek alatt már eredményesen ki lehet gyökereztetni annyi növényt amennyi csak befér alájuk. Egyébként ablakpárkányon, sőt a szoba egy belső gyengébben megvilágított részén is kigyökereznek.

A fényperiódusok hossza 18/6 legyen, van akik azt állítja hogy 24/0-ás folyamatos megvilágítás alatt hamarabb kigyökereznek, de vannak akik szerint ez szükségtelen, és egyébként is kevésbé éri meg. Ha a klónok később szabad ég alá kerülnek, érdemes a megvilágított szakaszokat a kinti nappalok hosszához igazítani, és amilyen hamar csak lehet (ahogy kigyökerezett) kiültetni, hogy a korai virágzás esélye minél kisebb legyen további infók

• Hőmérséklet

18-27 fok az optimális, de a gyökerezés ettől magasabb, vagy alacsonyabb hőmérsékleteken is végbe megy. A “talpmeleg”, azaz ha a közeg melegebb mint a levegő, az segíthet, de nem szükséges.
Az optimális talaj hőmérséklet gyökérereztetéshez 24-27 C°, a levegőé 18-24 C°

---

A megfelelő ágvég kiválasztása

Életciklusukat tekintve vegetatív szakaszban lévő növények klónozhatók legkönnyebben, ezek dugványai gyökereznek ki a leghamarabb, de a kender bármelyik életszakaszában klónozható, így a virágzási szakaszban lemetszett ágvég is kigyökerezik, de kell neki egy kis idő míg teljesen visszaáll vegetatív szakaszra, miután meg-gyökeresedett, ezért az életben maradásának esélye valamivel csökken, de megfelelő körülmények között nem lehet emiatt gond.
A növényen való elhelyezkedésük szerint az alsó ágak klónozhatók a legkönnyebben, a gyökérhez és a fő szárhoz legközelebb lévő részek tartalmazzák a gyökerek fejlesztéséhez szükséges hormont a legmegfelelőbb arányban, de a felső, távolabbi ágak is gyökeret eresztenek, legfeljebb egy picit nehezebben.
Fajtákra levetítve talán a Skunk és az indikák klónozhatók a legkönnyebben (forrás:mgb). A ruderalis vonalat tartalmazó, fényciklusok hosszától függetlenül is kivirágzó fajtákból nem érdemes anya növényt csinálni, hiszen pár hónap alatt ígyis-úgyis befejezik életciklusukat, mit ahogy a levágott klónjaik is.
Az ágvég nagysága szempontjából általában 1-4 levélpárral rendelkezőt érdemes választani, amúgy minimum 1 levélpár szükséges. Minél több levéllel rendelkezik a lemetszett ág, annál több tartalék energiája marad arra, hogy megpróbálja befejezni életciklusát, így annál később kezd el a gyökérfejlesztéssel foglalkozni, emiatt előfordulhat, hogy mire eljutna odáig, kiszárad vagy elrothad.
Minél több és minél nagyobb levelei vannak, annál nagyobb felületen fog folyni a transzspiráció, ami alatt a növény vizet veszít, ebből következik hogy minél nagyobb a levélzet felülete, annál több víz távozik el belőle, emiatt hamar kiszáradhat. Minimum egy levélpárat és egy “talpat” szoktak hagyni a dugványon. Ha nagy levelekről van szó és korábban a kiszáradásból gond adódott, a levél újak félbe vághatók, így a levélzet felülete, amin vizet adhatna le kisebb lesz, és a rendelkezésre álló tartalék energia is kevesebb lesz a levágott levélrésznyivel. ráadásul még kevesebb helyet is foglal a klón így körbe nyírva, de ez a lépés nem szükséges és néha hátrányos is lehet.
A leggyakoribb talán az hogy a klón levágáskor 4 levélpárral rendelkezik, az alsó levélpárat eltávolítva megkapjuk a talpat, így hívják azt az alsó szárcsomót (nódusz), amit immáron megfosztva a leveleitől, víz alá kerülve ez a csomócska gyökerezik ki a leghamarabb.

---

A klón lemetszése

Jobb mindjárt leszögezni, hogy a gyökeresedés az alább vázolt módszerek és eljárások nélkül is végbemegy. Néha az egyik beavatkozás túl sok vesződtséggel, idővel, vagy épp káros következményekkel járhat és el is hagyható. Egy levágott ágrész egy pohár vízben is jó esélyjel kigyökerezik, 45 fokos vágás, talpalás, hormonok, szárbevágás, kaparás nélkül is.

A lemetszéshez akkor érdemes hozzáfogni, ha már elő van készítve a klónok helye, ahol majd gyökerezhetnek, így kevesebb időt kell eltölteniük nem megfelelő, alacsony páratartalmú körülmények között. A frissen levágott hajtásokat a gyökereztető helyre kerülésükig egy pohár vízben lehet tárolni ,így tovább megőrzik frissességüket.
A metszést érdemes egy tiszta, éles pengével, selejt vágóval esetleg ollóval megejteni. A pengét érdemes megtisztítani az esetleges gépzsírtól vagy szennyeződésektől egy kis alkohollal, aztán az alkoholt is alaposan le kell öblíteni.

A metszés a szárra kb. 45 fokos szögben, egy szárcsomó (nódusz) azaz levélpár alatt fél-egy centivel legyen. Ha a vágás nem jól sikerült, újra le lehet vágni egy darabot az alsó részből.

Ha a metszett szár felülete sokáig érintkezik a levegővel, (pl. ha a frissen vágott klónok az asztalon pihennek szétszóródva), a szárvégek metszett, szabadra került felületén lévő sejtek bomlásnak indulhatnak, ez később egyre feljebb haladhat.

 

 

 

A beszáradt szárrész már nem ereszthet gyökeret, ezért érdemes a levágott klónt egyből vízbe tenni, vagy újra vágni a szár végét folyó víz alatt, majd egyből a gyökereztető közegbe ültetni.
A 45 fokos vágással nagyobb lesz a metszés miatt szabadra kerülő szár felület, ami gyökeret ereszthet, ezért ez egy bevett szokás klónozásnál, ráadásul a gyökereztető közegbe is könnyebb beszúrni a hegyesre metszett ágvéget.

 

 

A legalsó levélpárt csípjük le teljesen, hogy a levélnyélből ne maradjon kiálló rész ami később minden bizonnyal csak elrothadna. Az sem baj, ha a levél letépése közben magával húzza a szár külső részét, van aki szerint ez még hasznos is lehet.

A gyökerek a levelektől megfosztott szárcsomóból, vagy a metszés környékén fognak előbukkanni. Előfordulhat hogy a metszés helyétől kezdve egy kis részen a szár beszárad, megfeketedik, ha ez megtörténne egy kicsit feljebb még mindig ott lesz a szárcsomó, ahonnan a gyökerek előbújhatnak.
Ha a gyökereztető közeg tőzegkorong, vagy kőzetgyapot lesz, érdemes jó előre benedvesíteni mert időbe telik mire megszívja magát, majd egy olló hegyével vagy egy hegyes tárgyal lyukat szúrni bele, ide lehet majd dugni a levágott klónt.

Kiegészítő technikák

Az alább felvázolt módszerek nem szükségesek, de néha jól jöhetnek. Sokszor viszont több kárt okozhatnak mint hasznot, ezért is érdemes mindig a legegyszerűbb utat választani, ha nem működik lehet próbálkozni a kiegészítő technikákkal.

A szár bevágásával növelhető a gyökérképződésre alkalmas felület, de lehetnek hátrányos következményei is, főleg ha levegőnek van kitéve a frissen vágott felület.

A külső réteg megkaparásával is megnő a gyökérképződésre képes felület, de ha a kaparás túl vastag réteget távolít el, vagy közben sérül a szövet, baj lehet belőle.
Gyökereztető hormon készítményekből sok félét találni a kereskedelemben, jól bevált az Incit-2, de vannak fungicideket, vitaminokat, és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények is, amik pl megakadályozhatják a szár rothadását és tovább serkentik a növekedést, mint pl. a Clonex, Dip-n-Grow stb

 

 

 

A gyökereztető por használatánál azt a részt, ami később a közegbe lesz dugva be kell nedvesíteni, majd a porba mártani, majd óvatosan leütögetni a felesleges porréteget, mert ha vastag abból gond lehet.
A gyökereztető gélbe egyszerűen csak bele kell mártani a szárrész alsó részét ahol a gyökereket szeretnénk látni, és mehetnek egyből a közegbe.
a fűzfaágak ázaléka is eredményesen használható, kb 20%-al nagyobb gyökérzet fejlődik benne mint sima vízben.

Egy alternatív technika ‘melyet a Kenderforum.org-on olvastam:

Felszerelés igény: -penge -klónok -búza -ált,virágföld -cserép A lényege:
A klónok végét bemetsszük,és egy búzaszemet helyezünk a szárba.(Lehetőleg úgy hogy ne essen ki.) Ezután az így elkészített klónt az előre elkészített földbe tesszük. A földet fontos hogy nedvesen tartsuk mint a csirázásnál, hogy a búzaszem megindulhasson. Ez általában 3-5nap ami a kender szárába nő így előbb juthatunk gyökeres klónhoz mivel a búza gyökere táplálja a klónt is.
Nehezen klónozható részekhez is ajánlom,mint például csúcs hajtás.

Respect a szerzőnek! Szerintem beválhat!

---

Klónok tárolása

A fel nem használt klónokat, – amik nem kerültek gyökereztető közegbe el lehet tenni későbbre, kb 3 hétre, persze ez az életképességük rovására meg egy bizonyos idő elteltével legalábbis mindenképpen. A szár alját be kell csomagolni vizes zsebkendőbe, esetleg kőzetgyapot kockába tenni, az egészet bele egy zacsiba és mehet a hűtőbe, kb 3 hétig elállhat, de a hőmérsékletnek 5 C° fok alá nem süllyedhet.
Klónok szállítása
Kigyökerezett, vagy még gyökér nélküli klónok is simán elviselnek egy két napot egy postai küldeményként, vagy egy hátizsákban. A gyökereket ilyenkor is nedvesen kell tartani, és betenni az egészet egy zacskóba, aztán pedig egy dobozba hogy védve legyenek az összenyomódástól. Erre a célra jól megfelel egy videó kazetta tokja is. Gyökér nélküli klónok elférnek egy kémcsőben is, egy kis vizes szivacs darabbal vagy papírtörlővel a szárukon, a kémcsövet(lehetőleg a műanyag fajtát) lezárva az ágacska átvészelheti azt a pár napot, míg eléri a célállomását.
A klónok segítségével könnyen meg lehet osztani egy kedvező tulajdonságokkal rendelkező növény genetikai állományát egy másik termesztővel.

---

Klónok gondozása

A klónokat az első néhány napban érdemes naponta 1-2 alkalommal kézi permetezővel, tiszta (pl csap vagy eső vízzel) bőven lepermetezni, de azért ne tocsogjanak a levelek. Mindenféle tápszer, akár a közegben, akár a vízpermetben káros lenne. Egy-két naponta egy rövid szellőztetés sem árthat, de ez általában akkor történik amikor kertész felemeli a búrát hogy vizet permetezzen be. A klónok egy pár napon belül elhervadnak, leveleik veszítenek feszességükből, lekonyulnak, ez természetes jelenség, a sejtek sok vizet vesztenek.
Kb. az 5. napon indul meg újra a sejtosztódás, és egy két héten belül már látható gyökér növekedés is várható, persze ez a közeg miatt általában nem látható. Ha a gyökerek kidugják fejüket a tőzegkorongból/kőzetgyapot kockából, vagy ha a levelek feszesebbé váltak és beindult a növekedés, a klón kész, átkerülhet lelendő otthonába.

Mire kell figyelni:

• vízbe lógó levelek, barnuló, rothadó növényi részek ne legyenek
• poshadt szag : az állóvíz miatt rothadást elősegítő baktériumok jelenlétére utal, a klónozó helységet át kell mosni, állóvíztől megszabadulni
• penész, ritkán de előfordulhat
• kiszáradás, ha a közeg kiszárad a fiatal gyökereknek lőttek.

---

Klónozás pusztán a szex miatt

Ha termesztő hosszú vegetációs szakaszt szeretne magról nevelt növényeinek, ha azokról levág egy egy ágat, majd gyökereztetés közben 12/12 órás fényciklusok alatt tartja őket, 2-3 hét alatt megmutatják a nemüket. Így az anyanövényekről kiderül hogy fiúk vagy lányok még mielőtt kivirágzanának, persze ehhez jól fel kell címkézni az anyákat és a klónokat is mert ha összekavarodnak lehet hogy egy lány repül a kukába egy fiú helyett.
Ez a lehetőség megint csak hasznos lehet gerilla ültetvények -nél, ha a korai vegetatív szakaszban lenyes a kertész egy klónt, és otthon 12/12 alatt kigyökerezi, megtudhatja melyik kinti növényből lesz fiú, melyiket kell kihúznia.
A legfiatalabb növény amiről klónt lehet venni 4-5 elágazással rendelkezik. Ha a termesztő nem akar beavatkozni a növény kinézetébe akkor egy oldalágat válasszon, de már az egész korai szakaszban is lehet top-olni a növényt, a felső 2-3 hajtást eltávolítva kap egy klónt, és az anyanövényt is megtoppolta. ami ugye csökkenti a magasságot,és egy bokrosabb növényt eredményez, és egy helyett két fő szárral, és még a nemét is kideríti mellette.
Azonban a kinti növények vagy klónok beköltöztetése nem ajánlott, főleg ha a helységben vannak bennszülöttek, mivel a kintről behurcolt kártevők vagy betegségek a benti kedvező körülmények között hamar elszaporodhatnak, megfertőzve ezzel az egész ültetvényt.

A beköltöztetett klónokat érdemes fungicides vagy gyenge hipós, esetleg ecetes vagy H2O2-s vízbe mártani egy rövid időre, ezzel megszabadulhatunk a kártevők nagy részétől. Ugyan ez érvényes ismerőstől vagy ismeretlen helyről származó klónok esetén is. A fürdő készülhet növényvédő szerekből is, ez gyakran hasznosabb és egyszerűbb mint lepermetezni minden klónt. Gumikesztyű nélkül el se kezd. Cserepes vagy földlabdás klónok közegét is érdemes talajfertőtlenítővel kezelni. Ecetet és hipót sose keverd össze egymással.

---

Anyanövények

Bármelyik növényből válhat anyanövény, ha valamelyik tulajdonsága miatt megtetszik a termesztőnek, csak le kell róla vágnia egy ágat, kigyökereztetni és máris kettő lett belőle. Sok termesztő tart egy külön helységet, pl egy kisebb szekrényt ahol 1-2 anya és a klónjaik növekedhetnek 18/6-os megvilágítás mellett, általában fénycsövek alatt, vagy kompakt fénycsövek alatt. Mivel a bokros termet, a sok ágvégződés a lényeg, érdemes lehet oldal vagy alsó megvilágítást is adni neki, de persze ez nem szükséges.
A klónok lemetszése után az anyanövényen két újabb ág fejlődik, ami pár hét múlva újabb klónként állhat szolgálatba.

Az anyák formában tartása
Mivel az anyanövények számára fenntartott helység általában alacsony, ráadásul a cél sok oldalág képzése és nem a növény mérete, ezért általában az alacsony és tömzsi anyák a kívánatosak a termesztő számára.

Az növény méretét a gyökérlabda mérete határozza meg, egy egy literes cserépben lévő növény nem tud akkorára megnőni mint egy 10 literesben lévő, ezért az anyáknak elég egy pár literes cserép is. Viszont mivel a gyökerek a cserép méretétől függetlenül is növekedhetnek, néha vissza lehet vágni őket, főleg az alsó egymásba tekeredő részt, ami egyébként is ki van téve annak, hogy a cserép alján összegyűlt vízben állva rothadásnak induljon. Persze a mérete a folyamatos metszegetéssel kordában tartható, közben ugye klónokhoz is jut a termesztő, de a a gyökérzet túlfejlődik az rothadáshoz vagy a lomb növekedés lassulásához vezethet. A gyökérlabda méretének megtartásához ki lehet használni azt tulajdonságát hogy levegővel érintkezve a gyökércsúcsok elhalnak, nem növekednek tovább abban az irányban. Ez lehet hogy úgy hangzik mintha káros lenne, de még mindig jobb mintha elrothadnának. Ha a cserép alján sok a vízelfolyására alkalmas lyuk (inkább hálóra hasonlít mint lyukas cserép aljara), és a föld alsó rétege egy rész jó vízelvezető anyagból (nagyobb kavicsokból, agyaggolyókból) áll, a gyökérzet nem fejlődhet túl, legalábbis abban az irányban.

A korosodó anyák gyökérlabdáját is mindenképp érdemes megmetszeni, mert a közegben egy idő után óhatatlanul felgyülemlenek, kicsapódnak tápsók, ennek nagy részétől a gyökérlabda külsejének eltávolításával meg lehet szabadulni. A körbenyírt gyökérzetet új közegbe kerülve folytathatja a növekedést, immáron friss földben.
A kék fény, a “cool white” fénycsövek, vagy az MH, rövid szárcsomó közöket eredményez, (rövid internódusz), ezért érdemes a kék színspektrumban sugárzó lámpákat használni az anyák és a klónok kamrájában, hogy bokrosabbak, tömzsibbek legyenek.

Egy klón lemetszésével egyúttal az anyát is meg metszük. A levágott szárrészhez legközelebb lévő levélpár hónaljából egy vagy két új hajtás fog fejlődni, emiatt a növény egyre bokrosabbá válhat.
Ha a fajta nehezen klónozható, érdemes lehet a klónok lemetszése előtt egy-két héttel minden reggel kétszer annyi vízzel átmosni az ültető közeget, mint amekkora a cserép mérete, vagy végig alacsonyan tartani a nitrogén szintjét, ugyanis az alacsony nitrogén tartalom elősegíti a klónok gyors gyökérképződést, viszont hátráltatja az anyanövény fejlődését is úgyhogy kétszer is meg kell gondolni.

Néha egy anyának is kijár egy kis pihenő, a gyakori metszés miatt alaposan megkopaszodhat, ilyenkor kell egy kis idő hogy újra fejleszthesse a lombozatát.

---

Bonsai anyák

Forrás: cannabase.com

Ha valaki túlzásba vinné az ágak és a gyökerek metszését, annak egy bonsai lesz az eredménye. Kis helyen elfér, bokros is, más talán nem is kell.
Az alábbi képek főleg azt mutatják milyen sokat kibír egy növény és milyen könnyen újjáéled, ha a termesztő felismeri és korrigálni tudja azokat a körülményeket, amik a hanyatlásához vezethettek.

Egy 7 éves bonsai anyanövény újjáélesztése.

---

Átültés

A megfelelő gyökérzettel rendelkező klónokat át lehet ültetni a virágoztató helységbe vagy éppen a szabad ég alá. A kényesebb klónok ezt nem viselik jó, ezért szükséges lehet egy akklimatizációs időszak, amikor a klón fokozatosan szokhat hozzá mostohább körülményekhez. A legnagyobb sokkot a páratartalom hirtelen esése okozza, a búra alatti 95%-os páratartalom után hirtelen 50-60%-os helységbe kerülve a vízháztartás felborul, a növényke kókadni kezd. Ha a búrát csak fokozatosan távolítjuk el, pl. első nap csak negyed részig emeljük le (kitámasztva pl egy pálcikával), második nap már félig stb.., a hozzászokás könnyebben lefolyik és kisebb sokkal jár.