Sziasztok!
Szeretném felvázolni nagyvonalakban, hogy hogyan termesztek én. A módszeremet leginkább kezdőknek ajánlom figyelmébe, főleg azoknak, akik nem akarják túlbonyolítani a kertjüket.
A cél minél jobban leegyszerűsíteni a folyamatot úgy, hogy az még ne menjen a hozam/minőség rovására. Nincs ebben igazi kihívás, nem is én találtam ezt ki, de kényelmes, mert egy flakon táppal végig viszek egy kört.
Nálam adott egy pince, ami viszonylag száraz, benne egy átlagos, 140×50 alapú, kétajtós szekrény. Szellőzés, keringetés, szénszűrő van, ezeket én nem tudnám büntetlenül megspórolni. A fényt 200w LED adja, 160w/lm, ez jó fénynek számít ekkora területen. A jó fény kell, ezt nem lehet semmivel kiváltani, kompenzálni, ez a lelke az egésznek, ha jó fényt használsz, kövér növényeket lehet aratni, ha nem, nem.

Nagy, 15-20 literes (most épp 25, ez a maximum, amiből 3at be tudok egymás mellé rakni) cserepekben termesztek, föld/perlit keverékkel. Sok perlitet (kb 40%) szoktam belekeverni, ez azért jó, mert kevésbé kell odafigyelni a túlöntözésre, a nagyméretű cserépnek meg az a lényege, hogy elfér benne annyi tápanyag tartalék, hogy nem kell sokáig tápozni, illetve nem szokott hiánytünet jelentkezni virágzáskor sem.

Ahogy kibújt a földből a magonc, legtöbbször egyből a végleges helyre költözik és hacsak nem jelzi, vízen kívül nem kap semmit egy hónapig, kb ennyi a vegetációs idő nálam. Tudom, nehéz megállni, hogy ilyenkor ne adjunk neki valami izgalmas dolgot, hátha még nagyobb lesz és jobb. Ezt a meddő tettvágyat használják ki azok, akik biztatnak rá, hogy vegyél olyan dolgokat a kertbe, amire nincs is szükséged. Nos, miután kibújt a növény, látni lehet rajta, hogy mennyire érzi jól magát, ha szépen fejlődik, nem bolygatom.

Nem csak azért, mert nem akarok rá költeni, hanem mert ha bármi gond adódik, könnyebb orvosolni, ha csak olyat kapott, amiről tudom, mi az. Főleg, hogy nem mérek ec-t, ph-t. Vegben, ha kell tápozni, Wuxal supert szoktam, mint sokan mások innen, jó tapasztalatom van vele, de nélküle is elvagyok. Ha elhúzódik a veg, vagy kicsi a cserépméret, jól jöhet azért. Mikor átkapcsolok 12/12-be, akkor viszont elkezdem virágzós táppal etetni és innen vége az aszkéta üzemmódnak, minden locsolásnál adom, gyakran többet is, mit amit a használati utasítás enged.

Persze fokozatosan növelem az adagját és itt megint kiemelem az erős fényt, ami megengedi, hogy nagykanállal etessem. Virágzós Plagront használok épp, de előtte a gazdaboltos, noname táp ugyanazt hozta, kiegészítés nélkül. Hacsak pár tő van egyszerre, akkor nem lehet spórolni érdemben azon, hogy milyen drágát veszek, 2020-ban a gowshoppos táp litere 3500 ftba kerül, a noname 2000. Másfél körre elég mindkettő. Akik maguk keverik a trágyát, azok fillérékből etetik a növényt, nagyobb kertben jól jön. De az már számolgatós, adagolós történet. Ez meg ilyen egyszerű. Mert mást már nemigen adok a növénynek.

Még pár apróság: alacsonyan próbálom tartani a virágokat, bokrosítom őket, legtöbbször esővízzel locsolok, néha állott csapvízzel. Nem gondolom, hogy nem lehet sokkal jobb hozamot elérni annál, ami nekem sikerül, de önellátásra elég jó ez így. Meg hát eléggé kényelmi szempontok vezérelnek mikor kendert nevelek, néha túlságosan is, de nekem ez vált be.