A legtöbb tapasztalattal rendelkező termesztő tudja, hogy a növény természetes életciklusában leghamarabb a 4.-5. heti vegetáció után jön el az az állapot, amikor a szárak ízei differenciáltan nőnek és az első elővirágok megjelennek, ilyenkor kerül a növény ivarérett állapotba. A vegetációban eltöltött időt a termesztő rendszerint tréningel vagy egyszerűen csak a növény csodálásával tölti. Azonban mégsem meddő várkozás ez az idő. A növény méretének növekedésével egyúttal a várható virágmennyiség is nő. Beltéri termesztésnél ez többé-kevésbé leutánozza a természetes kültéri növekedést.

Azonban ha magvetéstől egyből 12/12 fény alatt tartod a növényt akkor kényszeríted arra, hogy a lehető leghamarabb ivaréretté váljon, gyakorlatilag lerövidíted a termesztési ciklust.

Sativa

Nem olyan ördögtől való dolog ez mint amilyennek tűnik. Az egyenlítő közelében honos sativa fajták életükben csak 11-13 óra közti fényt kapnak, ők természetes módon kapnak hasonló nappalt. Jellemzőjük az, hogy a virágok első megjelenése és a virágzásuk hosszabb, mint a legtöbb északi indikáé. Kevesebb és keskenyebb levélzettel rendelkeznek és képesek a virágzás teljes időszaka alatt növekedni. A gond ott van, hogy ez eltarthat 15-20 hétig is. Az indiánok eredeti élőhelyükön jobban ki vannak téve az évszakok változásával együtt járó változó nappalhosszoknak. Nagyobb és több levélzettel rendelkeznek, a virágzási idejük is rövidebb, valahol 8-9 hét körüli beltérben.

Vetéstől rögtön 12 órás fény alatt tartva a növényeket jelentősen kisebb és kezelhetőbb méretű növényeket kapunk, melyeknek a virágmennyisége arányait tekintve gyakran meghaladja a vegetációban tartott társaikét.

Több fajta egy helyen

Előnyei:

• A legrövidebb termesztési idő. A magcég által megadott virágzási időhöz adj hozzá 3 hetet, ez időn belül fogsz végezni. Három havonta lejön egy kör.
• Mikroban vagy önellátásra ideális.
• Keresztezés, szelektálás és stabilizálás esetén kiváló módszer.
• Nem kell átültetni, magtól ollóig egy cserépben éli le az életét.
• Sativa domináns fajtákat ebben érdemes termeszteni.

Bővebben… →

A leírások főleg little guru-nak és Kert-észnek köszönhetők.

Afghan Mango

/Herbaria Seeds/

Származása: Egy indica indoor verzió az Afghan vonalból
Jellege:

• 100% indica
• Nagy, kerek, csíkos barna magja van
• Inkább indoorba ajánlják, de Mo-on outban is megfelelhet
• Könnyű klónozni
• Alacsony, tömött levelű növény, outban szüretre a magassága max. 150-200 cm
• Virágzási ideje indoorban: 70-75 nap
• Outban aratása: október közepén
• Jól megtermett, tömött ganjákat ad
• Hozama jó
• Jó a levél/virág rátája
• Erős füstje van
• Mango aromájú
• Erős, narkózis jellegű a high-ja; max. THC tartalom: 12-14%
• Sok gyantát ad

AK-47

/”the Killer”/
/Serious Seeds, ill. T-Boat, valamint F2 a Capricorn SC-tól/ 1994 és 2003 HTCC ezüst + 15 Harvest Festival és Kender Cup győztes

Származása:

True bred növény. Származása: Mazar-i Sharif /szent föld; Mohamed próféta gyermeke; Ali ott van eltemetve/ környékén évszázadok óta termesztették és szelektálták afgán parasztok az afgáni, nepáli ős-fajták és a Hindu Kush környéki szabadon termő növények összekeresztezése útján. Az afganisztáni orosz megszállás közben megpróbálták a parasztok marihónalja ültetvényeit és a magokat megsemmisíteni. Kis híja, hogy ez a növényfajta végleg eltűnt a Földről. Neville Schoenebottom, a megszállott hollandus breeder és kutató személyesen utazott el a háborút viselő Afganisztánba és meg tudta venni az ottani parasztoktól az utolsó másfél kilogramm magot, így maradhatott meg ez a legendás fajta nekünk és a civilizált világnak.

(Ez nem így van, először is Neville Ausztrál , az Afgánok magjaiból is biztos sok jó fajta lett pl Afghani no1, meg Hindu Kush, Mazar meg hasonlók, a Serious AK47 : Colombian x Mexican x Thai x Afghani , és persze F1 hibrid nem pedig true breed. ezzel a pedigrével nehezen fejleszthették volna az Afgán parasztok, bár van benne afgáni is, 25% elvileg. Bár a névről először nekem is az Afghan Kush ugrott be, de ezt a straint inkább az Automat-Kalashnikov 1947-es modelljéről nevezték xD

Jellege:

• Stabil. Átlagban 50% indica, 50% sativa
• Jellemzően két fenotípusa van: az egyik sativa domináns /60- 40%/, míg a másik indica domináns /60- 40%/
• Indoorban, outban, hydroban és üvegházban is kitűnő
• Capuccino színű, elég nagy méretű magja van, az élén rózsaszín csíkkal
• Vegetatív periódusa 5-10 nap /elméletileg/ gyakorlatilag hosszú és meglehetősen nyeszletten fejlődik a növekedési szakasz feléig. /Ez a legsúlyosabban latba eshető negatívuma./
• Kétféle növényformátumra törekszik: az egyik indicának induló palántából gömbszerű ezer ágú sativa bokor lesz, míg a másik fenotípus sativa levelű, de centrális növény lesz, hosszú, kemény, hamvas-gyantás budokkal
• Virágzása: 7-8 hét indoorban, outban október második felében aratható
• Citromsárga színű, szép, cirmos virágzatot hoz
• Rendkívül erős, átható szaga van, ezért indoorba bevállalni kockázatos!
• Hozama /saját tapasztalat alapján/: 250 g/tő outban
• Aromadús, “férfias” füstje van
• Komplex agyi-testi hatású intenzív high-t produkál, “nyomulós” felmenettel, kb. 3 óra hosszan tartó “repüléssel” majd gyors, pozitív lejövetellel
• POTENS! Max. THC szintje: 19% /1999-es HTCC-n egy független labor mért 21,5% THC-t!!/

Nem ajánlom -még véletlenül se- veszélyes munkákat végzőknek, autót vezetőknek v. fokozott figyelmet igénylő tevékenységet gyakorlóknak. A high-ja során ugyanis olyan “dimenzió/időkapuk” nyílnak össze, amelyek létezésében szinte lehetetlen a jelen fizikai szinten “ésszerűen” cselekedni. Mo-i outban optimális. Nagy méretű és igen potens növényeket lehet nevelni, magosodásra pedig alig hajlamos! Termesztésre a legmesszebbmenőkig ajánlható. Még valamit hozzá: az eredeti természetesen a Serious Seeds-től. MAGOT CSAKIS NOVEMBERTŐL FEBRUÁRIG REMÉLHETTEK- azonkívül Out of Stock!

Bővebben… →

Mivel kezdjem?

Mag választás

Manapság már rengeteg a “kenderfajta” de ezek 90%-a között nincs számottevő különbség, megjelenésükről, hatásukról sem lehet őket felismerni, magcégek és viszonteladóik más-más – saját nemesítésű növényeket – árulnak ugyan azon név alatt. A növények potenciája, megjelenése, a hozam mennyisége és minősége nagyon nagy részben függ a termesztés körülményeitől, a fényforrástól, a betakarítás idejétől, a fenotípustól és más körülményektől. Leginkább ezek határozzák meg hogy milyen a végtermék, és nem a “fajta” fantázianeve, vagy a marketing szöveg amit köré költenek.

Azért mégis van pár dolog amire magvásárláskor figyelni kell.
A kender két fő -megjelenését és karakterisztikáját tekintve jól elkülöníthető – fajba (vagy inkább fajtába) sorolható:

Cannabis Sativa var Indica Pakisztánból és Indiából származtatják.

Jelemzői

• Alakja bokros, több virágcsúccsal
  • Alacsony, tömött megjelenésű
  • Szélesújjú nagy levelekkel(3-5)
  • Többnyire sötét vagy méregzöld
• rövid tenyészidejű
• CBD nagyobb arányban található benne, mint THC
  • ezért “testi”, kanapéba szögező hatása kerül előtérbe
• Illatuk határozottabb, erősebb mint a Sativáé,
  • hasonlíthat a macska vagy borz vizelet szagára
  • némelyik fajtáé viszont egzotikus, édeskés

Bővebben… →

A fénycső mindenki által ismert fényforrás amiről az is köztudott, hogy beltéri termesztésben elsősorban előnevelésben, vegetációban vagy klónok és anyák nevelésére és életben tartására használnak. Fiatalabb testvére a CFL, amit kisebb szekrényekben vagy termesztőhelyeken előszeretettel használnak virágzásra is. Fényerejük miatt minél közelebb szokták a növény lombozatához képest elhelyezni őket. Viszonylag változatos méretben kaphatók az egészen aprótól 1,5m hosszig. Fogyasztásuk és névleges teljeítményük is ennek megfelelő, 4w-tól 80W-ig kaphatók. A méret és a fogyasztás nincs összefüggésben a fényhasznosulással, a kisebb néha hatékonyabb. Vegetációban a magasabb, virágzáskor az alacsonyabb színhőmérséklet a kedvezőbb azonban abból adódóan, hogy szinte sosem egyetlen fénycső van a növény felett érdemes lehet keverni a különböző színhőmérsékletü csöveket.

Bővebben… →

Porzós

(fiú, hím, ♂)

A porzós virágzat

A porzós növények általában pár nappal hamarabb virágzanak ki, gyorsabban fejlődnek és magasabbra nőnek mint a lányok, alakjuk nyúlánkabb és a virágzást is hamarabb befejezik. Ha valaki már ismeri a fajtát amivel dolgozik, egész nagy valószínűséggel meg tudja mondani még a korai vegetatív szakaszban pusztán a külső alapján, hogy a növény fiú lesz-e vagy lány. Azok a növények amik gyorsabban fejlődnek és nagyobbra nőnek/nyúlnak mint a többi általában porzósak lesznek, persze akadhatnak kivételek.

Bővebben… →

• 1 Leszedjem vagy ne szedjem?
• 2 Milyen indokkal távolítaná el őket bárki?
• 3 Ellenérvek
• 4 Végszó
• 5 Linkek

Leszedjem vagy ne szedjem?

A szóban forgó levelek a legnagyobbak a növényen, többnyire az alsó ágakon vagy elszórva, hosszú nyélen ülve a virágos csúcsokon is előfordulnak. Szerepük életszakaszok szerint változik, eleinte energiagyárként, később, – vagy ha a szükség úgy hozza – raktárként szolgálnak, ahonnan átcsoportosítható néhány fontosabb mobilizálható tápanyag, amik újabb hajtások vagy virágok növekedésénél hasznosulhat, de a többlet, a felgyülemlett mérgek vagy tápanyagok is ezekben a nagy levelekben gyűlnek fel, így biztonságos távolságban maradnak leges legfontosabbtól, a magoktól, vagy a magképződéshez elengedhetetlen virágoktól.

Bővebben… →

A feltüntetett tápanyagmennyiségek nem biztosan elegek, de ez már előműtrágyázott közegnek minősül. Otthon a Florimo sem tud sokkal többet.

Ha eddig eljutottál akkor az eddigi cikkek(1,2,3) alapján talán most egy könnyű, levegős, laza talajba ültetett magoncal rendelkezel amit majdnem gondolkodás nélkül locsolhatsz a túllocsolás veszélye nélkül és most az érdekel, hogy mikor és hogyan adj tápot a magoncodnak.

Tisztában vagy azzal, a talajod kémhatása valahol a semleges és az enyhén savanyú közt van, valamint legalább elképzelésed van arról, hogy milyen mennyiségű tápanyaggal rendelkezik alapállapotban a talaj. Ez a tápanyag természetes állapotban vagy mesterségesen van-e hozzáadva a talajhoz, magyarul előműtrágyázott közeget(Kekkila, growshopos tőzegalapú közegek)vagy valahonnan bányászott kerti földet esetleg a közeghez hozzáadott természetes trágyát(érett marhatrágya) használsz alap tápanyagtartalomnak.

Másik alternatíva az, hogy egyáltalán nem tartalmaz hasznos és felvehető tápanyagot a közeged(hidró, kőgyapot, perlit, kókusz), te kívánsz megadni a növénynek és a közegnek mindent a későbbiekben.

Bővebben… →

Műtrágyák fogalma

A gyökérközeg tápanyagtartalmának lemerülése vagy hiánya esetén pótolni kell a hiányzó elemeket. Ezt régen kint szerves istálótrágyával tették, mi beltérben inkább a szervetlen vagy ásványi anyagokkal pótoljuk. Beltéri termesztésnél nem minden esetben a közegben már meglévő tápanyag visszapótlása a cél hanem az, hogy a gyökérközeg tápanyagtartalma egyenletesen magas szinten legyen, a növény tápanyagellátása luxus szintű legyen.

Ez a luxusszint nem jelent egyet azzal, hogy a növény minél több tápanyagot kapjon. A cél inkább az, hogy a legnagyobb produkcióhoz szükséges legkisebb mennyiségű tápanyagot juttassuk ki. Ezt legegyszerűbben úgy lehet elérni, hogy a talajt eteted, nem a növényt. A rendszeres tápozás alacsony dózissal és az átfolyó drén ebben sokat segít feltéve, hogy megfelelő ültetőközeget választottunk. A maximum közeli értékkel egyenes az út a túltáp felé, a szükséges minimum alatt pedig hat hetesen is csak a második levélpárban gyönyörködhetsz.

Bővebben… →

Tápanyagellátás beltérben II.

Vízminőség, vízkémia

Mezőgazdaságban általánosan elfogadott axioma az, hogy az a jó öntözővíz amit a ló megiszik. Kertészetekben, talaj nélküli termesztésben és beltéri növénytermesztésben ennél kicsivel szorosabb peremfeltételekben kell gondolkodni. Érdemes tudni a locsolásra szánt víz vezetőképességét, kémhatását és azt, hogy a víz amit használunk milyen, a növény által hasznosnak vagy károsnak minősülő anyagokat tartalmaz.

A szerves anyagok feleslegesen vannak a vízben, a növény nem tud velük mit kezdeni. A növény szervetlen anyagokat, sókat vesz fel a vízből oldott, ionos formában. Az ionok a sók vízben oldott formái. Az ionok töltésük szerint lehetnek

• kationok(+) Na+, K+, Ca2+, Mg2+, K+…
• anionok(-) Cl-, SO4– (szulfát-ion), NO3- (nitrát-ion), HCO3- (hidrogénkarbonát-ion)

Bővebben… →

(KENDERKALAP CIKKE)

A kendert a történelem során számtalan célra használták, mint legősibb ipari növényt. A kannabiszról szóló első írásos emlékek alapján, Kr. e. 2737-ben kezdték gyógyászai célokra használni, jóval a kenderszál első hasznosítása után. A gyógyszerészetbe a titokzatos Shen-Nung kínai botanikus császár vezette be, aki sok más gyógyszert is felfedezett az orvosláshoz. A magyar kenderipar 1950-es és az 1960-as években élte a fénykorát. Szárának rostjából jó minőségű vászon, papír és kötél készíthető. A kendervászon alapanyagul szolgált a hajóvitorlák elkészítéséhez és ebből készítették az első Levi’s farmereket is. A kendermag rendkívül tápláló, mivel optimális arányban tartalmaz fehérjét (30%) és esszenciális zsírsavakat. Elsősorban telítetlen omega 3 és omega 6 zsírsavakban gazdag,  jó madáreledel,  a magok sajtolásával nyert olajból továbbá gyorsan száradó festékek, lakkok is készíthetők.

Bővebben… →

Tápanyagellátás beltérben I.

Környezeti feltételek, közegek

Bevezető

A zöld növények a fotoszintézis során a fény energiáját képesek kémiai energiává alakítani, a széndioxidból és vízből fény és a zöld színtestek , a klorofill segítségével szénhidrátokat és oxigént termelnek. A további tápanyagok felvétele a gyökérzónában történik, illetve kismértékü kiegészítő tápanyagfelvétel történik a leveleken keresztül.

Mivel a növények a gyökereken keresztül a szervetlen tápanyagaikat vízben oldott formában veszik fel így logikusnak tünik az az elképzelés, hogy a növény számára szükséges vizet és a tápanyagokat együttesen vegye fel a növény.

Mindezt meg is teszi mindaddig, amíg a gyökérzónában elégséges mennyiségü vizet és kaját talál, azokat megfelelő környezetben (pH, hőmérséklet, légtartalom, sótartalom) találja, és a növény a talaj feletti részei is megfelelő körülények közt létezik. Ezek a külső körülmények a levegő megfelelő CO2 tartalma, ideális páratartalom, léghőmérséklet és fénymennyiség.

Ha ezek a körülmények a növény számra megfelelőek a növény gyökérzónai tápanyagfelvétele is ideális. Azonban ha valameyik tényező túlzottan hangsúlyos vagy alacsony szintü, a növény tápanyagfelvételén és magán a növényen is meglátszik, negatívan reagál.

A növény által gyökérzónán keresztül felveendő tápanyagokat megkülönböztetjük

• makro(N, P, K),
• mezo(Ca, Mg, S) és
• mikroelemként(Fe, Mn, Zn, Mo, B, Cu, Na, Cl, V, Co, Ni, Si).

Ezeket a tápanyagokat a növény gyökerei vízben oldott formában veszik fel ionos alakban. A tápanyagok eredete nem fontos. Sosem kérdez rá a növény arra, hogy a felvett nitrátot a víz istálótrágyából, nitrogénciklus útján, bakterek és gombák segítségével juttatta-e el neki vagy kalciumnitrát mütrágyából, azonnal oldott formában.

Bővebben… →

Szekrény

Még a lakással együtt kaptam egy ruhásszekrényt aminek az belső alapterülete 85x55cm. Felül van egy kalaptartó amit csak barmolással lehetne kiszedni, így a hasznos magassága valahol 150cm körül van.

Légcsere, szellőzés.

Ezt a teret kell hűteni és légcserélni. Én a hátsó-alsó részen vágtam lyukakat a beáramló levegőnek és az oldalára vágtam kimeneti nyílást ahol a kívül és belül elhelyezett ventik gyakorlatilag a teljes téren át cserélik a levegőt. 10cm-re elhúztam a faltól, oldalt amúgy is volt hely a venti miatt. (kép nyílások, ventielhelyezés.) A kisventi éjszaka, a nagyventi nappal megy. A nagyventi a lámpa időkapcsolójára van kötve, a kicsi meg kapott egy külön időzítőt.Ennek a haszna az, hogy lehet aludni a szobában mikor nem megy a lámpa.
A szénszűrő 125mm nyílású, a nagyventi meg 100mm, így mindenféle rögzítés nélkül egyszerűen rá van rakva a nagyventire a szénszűrő. Ez a legolcsóbb PrimaKlima szűrő, talán ez az egy dolog az amit growshopban vettem.

Bővebben… →

• 1 EC
• 2 A víz keménysége
• 3 A tápozás és a víz keménységének kapcsolata
• 4 Tápok hígítása a gyakorlatban
• 5 Földkeverékek
• 6 Hidró
• 7 Mérések
  • 7.1 EC
  • 7.2 TDS (ppm)
• 8 EC mérő vásárláshoz tanácsok
• 9 Vizek
  • 9.1 Esővíz
  • 9.2 Csapvíz
  • 9.3 Kútvizek
  • 9.4 Ásványvizek
  • 9.5 Vizlagyitasi, viztisztitasi eljarasok
• 10 Forrasok

EC

A kender víz és tápanyagfelvételének nagy része a gyökerein keresztül történik “ozmózis” segítségével.

A vízben oldva több elem is megtalálható, némelyik hasznos, a fejlődéshez feltétlen szükséges tápelem, némelyik pedig haszontalan vagy éppen káros is lehet. Ahhoz hogy az ozmózis végbemehessen, a vízben kevesebb oldott szilárd anyagnak kell lennie, mint a növény sejtjeiben lévő folyadékban. Más szóval a növény sejtjeiben lévő folyadéknak koncentráltabbnak kell lennie, -több oldott anyagot kell tartalmaznia-, mint a víznek, amit a gyökerek elérhetnek.

A víz koncentrációja főleg a hozzá kevert tápoldat miatt növekedhet meg, ha túl sűrűre sikerül, az ozmózis már nem megy végbe, a gyökerek nem lesznek képesek nedvességhez vagy tápanyagokhoz jutni az ilyen tápoldattal öntözött földből vagy közegből. Ugyanez történik ha a termesztő nem számol a víz eredeti oldott szilárd anyag tartalmával, például ha a víz nagyon kemény, még tápoldat hozzáadása nélkül is elérheti azt a koncentrációt, amit egy növény már nem képes hasznosítani.
Minél több oldott anyagot tartalmaz a víz, annál jobban vezeti az áramot, ezt lehet mérni egy EC mérő két elektródája között.

Bővebben… →

Ledek

Tartalomjegyzék

• 1 LED
• 2 Felfedezése
• 3 LEDek használata a növénytermesztésben
• 4 Ledek csoportosítása, teljesítmény ledek
• 5 LEDek meghajtása
• 6 Táp/Egyenáram ellátás
• 7 Körök méretezése
• 8 Hűtés

LED

A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED jellemzően egyszínű keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet, de éppúgy létezik hideg, meleg és természetes fehér fényű LED-ek is.

A led egy dióda ami fényt bocsát ki
A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű elektronpályára lépnek, majd ezek miközben visszatérnek eredeti helyükre, fotonokat bocsátanak ki.

A LED előnye, hogy a kimeneti fény előállításához alacsony áramot és feszültséget igényel, így alacsony az üzemeltetési költsége. Nagy a kapcsolási sebessége, kis helyen elfér, ütésálló és hosszú az élettartama. A hirtelen kiégés helyett lassan használódik el. A kis villamos teljesítményből fakadóan hőtermelése kicsi, így a fényforrás, és a megvilágított felület távolsága minimalizálható, jelentősen csökkentve a fényveszteséget.
Hátránya a drágasága, de a gyártási technológiák fejlődésével és azok elterjedésével várhatóan jelentősen mérséklődnek majd az árak.

Bővebben… →

Kártevők (kender)

Bővebben… →

http://ww2.marijuanagrowing.com/wp-content/uploads/2015/03/CannabisPoster4000.jpg

Bővebben… →

Kender termesztés szekrényben

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Hely kiválasztás 2 Szekrények 2.1 Méretek 2.2 Kialakítás 2.3 1.) Szigetelés 2.4 2.) Szellőzés 2.5 3.) Világítás 2.5.1 HPS vagy MH 2.5.2 Fénycsövek 2.6 4.) Befejezés 2.7 .) Kétkamrás 3 Homemade 4 Szélsőségesen minimalizált, alacsony költségvetésű box

 

Hely kiválasztás

Egy átlagos ruhás szekrény, vagy hasonló méretű doboz, esetleg helység -vagy újabban sátor- remekül megfelel arra hogy néhány növény a fogyasztó nagy örömére biztonságosan növekedhessen benne és egész éven át ellássa gazdáját jó minőségű fűvel anélkül, hogy valódi bűncselekményt követne el hiszen ezzel nem árt senkinek és az alvilág drogkereskedőinek markát is megkíméli a haszontól, amit amúgy róla fejtenének le.

Egy profi box rajza.

A szekrényben mindenképp kell

-fényforrás, (HPS, MH, fénycsövek) – hűteni kell, fénye kiszűrődhet, áramot fogyaszt

-szellőzés, (ventilátor) – hangos, a fény és a szag is kiáramlik a levegővel

-termesztői közeg

-föld – nehéz, piszkos, locsolni kell

-hidró – szakértelmet és jó minőségű vizet igényel

-cserép (vödör, műanyag doboz, kaspó)

-időzítő kapcsoló

és nem árt ha van

-szénszűrő

-fényvisszaverő fólia

-cooltube

Bővebben… →

Lámpák kender termesztéshez

Bővebben… →

Kender és a penész

A szürkepenész egy egész kender ültetvényt lesepert. (Cervantes J.: Marihuana Horticulture)

A kender a virágzási szakasz vége felé, és szárítás közben is hajlamos penészedni. A jelenséget angolul gyakran fungus-nak hívják ami gombás eredetű fertőzést jelent, vagy mold-nak ami penészt.

A penész a nedves, sötét, légmozgás nélküli helyeket kedveli, a tömött bugák belseje állandó csapadék, vagy magas páratartalom mellett nem száradhat meg teljesen, a virágok közt mindig marad egy kis nedvesség ami épp elég ahhoz, hogy a penészgomba spórái – amik egyébként mindenhol ott vannak a levegőben, még az Északi sarkon is – letelepedjenek, a spórák megszívják magukat nedvességgel, kicsíráznak, és elindul az a folyamat amit penészedésnek hívunk.

Bővebben… →

Szüret

Tartalomjegyzék

• 1 Szüret előtt
  1.1 A végső flush
  1.2 Sötét sokk?
• 2 A szüret optimális időpontja
  2.1 Az érés folyamata
  2.2 Gyantamirigyek
• 3 A kés alatt
• 4 Szárítás
• 5 Érlelés
• 6 A minőségre káros hatással lévő tényezők
• 7 Tárolás
  7.1 Kisebb mennyiségek
  7.2 A hosszú távú tárolás

Szüret előtt

Szüret előtt a szüretelőt várja még pár feladat, amit ha lelkiismeretesen elvégez az a produktum minőségén és mennyiségén is meg fog látszani.

A talaj átmosásával javítható a fű minősége

• A végső flush

A végtermékben benne lesz minden, amit a növény élete során kapott és a szöveteibe épített, úgy mint a tápok, vitaminok, aminosavak, esetlegesen nehézfémek, felhalmozódott toxikus szintet elérő tápsók, és egyebek. Mivel a termesztők általában hajlamosak a tápanyagok szintjét a maximumon tartani,- azt remélve, hogy ettől majd a gandzsa is nagyobb lesz -, a növény szöveteiben is magas koncentrációban találhatók majd meg, és ez a fű ízének és éghetőségének a rovására megy.
Ha a szüret időpontjában még mindig jelen vannak az elraktározott tápelemek a növény szöveteiben, annak több hátrányos következménye lehet:

• tápszer vagy vegyszer ízű füst
• égés közben pattogás, sercegés
• lassabb száradás
• “zöld”, klorofill szerű íz

Ezért 7-14 nappal a szüret becsült időpontja előtt szokás átmosni a talajt, azaz csinálni egy “flush”-t, ettől a közegben felhalmozódott vagy kicsapódott tápsók kimosódhatnak, ezután pedig szigorú diétára lehet fogni az öreglányt, hogy ne legyen tele minden szarral mire a kés alá kerül.
Persze van egy olyan vélemény, miszerint ez a koplaltatás a hozam rovására megy, úgyhogy vannak akik a végső flushal várnak egészen az utolsó napokig, mindenesetre azok akik korábban flusholnak és rendesen betartatják a diétát nem szoktak panaszkodni súlycsökkenésre, sőt vannak akik szerint ez a végső sokk hatás még inkább arra készteti a növényt, hogy még egy kicsit kipréseljen magából, közben pedig még több gyanta és hatóanyag termelődik, és a porzók tovább nyúlnak.

Bővebben… →

Virágzás

Tartalomjegyzék

• 1 A virágzási szakasz
  1.1 Fotoperiódus
  1.2 Teendők
• 2 Porzós
  2.1 Botanika
  2.2 Elővirágzás
  2.3 Virágzás
• 3 Termős
  3.1 Botanika
  3.2 Elővirágzás
  3.3 Virágzás
  3.4 Sinsemilla
• 4 Hermafrodita

A virágzási szakasz

A kender kétlaki növény, ami azt jelenti hogy a porzós és a termős virágok külön egyedeken vannak, más szóval vannak fiú és vannak lány növények is, de előfordulnak egylaki fajták, amiknél a lány és fiú virágok ugyanazon a növényen foglalnak helyet.

A növényekben zajló életfolyamatok nagy része a fénytől függ, aminek intenzitását, hullámhosszát, a megvilágítás időtartamát “fotoreceptorok” segítségével érzékeli. A fitokróm rendszerben részt vevő anyagok is ilyen fotoreceptorok, többek között a virágzás beindításáért felelősek. A fitokróm két féle formában van jelen : az egyiknek nincs élettani hatása(P660), a másiknak többek között a virágzás beindításában van szerepe(P730). Fény hatására (főleg a vörös tartomány hatására) inaktív(P660) formából átalakul aktív (P730) formába. Éjszaka pedig spontán visszaalakul az aktív formából (P730) inaktív (P660) formába de a virágzás beindítását nem csak ez a jelenség befolyásolja, a folyamat még mindig nem ismert teljes egészében.

Bővebben… →

Tréning

Tartalomjegyzék

• 1 Tréningek
• 2 Metszés
  2.1 Toppolás
  2.2 FIM
• 3 Lekötözés, hajlítás
  3.1 LST
• 4 Super cropping
• 5 Scrog
• 6 SOG

Tréningek

Elnevezések

A kender természetes “karácsonyfa” szerű megjelenése

“Tréning”-eléssel, a növények alakjának formázásával szabályozható a magasságuk, a lombozat formája, a virágzó csúcsok száma, és a növények hely és fény kihasználása is javítható.

A módszerek nagy része arra épül, hogy mindig a legmagasabban lévő hajtások nőnek a legjobban. Ezekben gyűlnek össze azok a növekedést serkentő hormonok (főleg auxinok), amik egyúttal akadályozzák a lentebb lévő hajtások fejlődését is, ezért nő mindig a legmagasabban lévő hajtás a legjobban.
Ha több hajtás is azonos magasságba kerül, a növekedést serkentő hormon egyenlő arányban megoszlik közöttük, így mindegyik egyszerre, egy ütemben fog fejlődni tehát nem egy, hanem több vezércsúcs lesz. Emiatt a növény is alacsonyabb marad, hisz a növekedésre fordított energia nem egyetlen főág, hanem egyszerre több oldalág fejlesztésére kell hogy forduljon.

Bővebben… →

Klónozás

“A klónok genetikailag teljesen megegyeznek”

---

Tartalomjegyzék

1 Gyökerezéshez szükséges körülmények

1.1 Közeg
1.2 Páratartalom
1.3 Fény
1.4 Hőmérséklet

2 A megfelelő ágvég kiválasztása
3 A klón lemetszése

3.1 Kiegészítő technikák

4 Klónok tárolása

4.1 Klónok szállítása

5 Klónok gondozása
6 Klónozás pusztán a szex miatt
7 Anyanövények

7.1 Bonsai anyák

8 Átültetés

A kendert szexuálisan és aszexuálisan is lehet szaporítani, ami annyit jelent hogy magról és zöld hajtásairól, ágvégeiről is képes tovább szaporodni, a levágott ágvégek megfelelő körülmények között gyökeret eresztenek és egy új, önálló növényként folytatják életüket. Angolul ezt “klónozásnak”, Magyarul dugványozásnak, vagy zöld dugványozásnak hívják.

A klónozásból származó előnyök:
Nehéz lenne felsorolni az összes előnyt, ami leginkább abból következik, hogy a klónok genetikailag meghatározott tulajdonságaikban teljesen megegyeznek az anya növénnyel és egymással is. Így például:

A klónok azonos körülmények között szinte egy növényként viselkednek

• Nemük megegyezik, pl. egy termős növényről levágott klónok mind garantáltan termősök lesznek.
• Ugyanolyan körülmények között megjelenésük, hatásuk, növekedési ütemük, igényeik, potenciájuk is megegyezik majd az anyanövényével, és persze egymáshoz is hasonlóak lesznek.
• Könnyebben és hamarabb borulnak virágba, hiszen biológiailag ugyanolyan idősek mint anyjuk.
• Egyik sem növi túl, vagy árnyékolja be a másikat, amitől amaz lemaradhatna
• Egybefüggő lombtakarót alkotnak, így a fény kihasználás is hatékonyabb, kevesebb a földre vetülő, kárba ment fénysugár, jobb a helykihasználás
• Beérési idejük megegyezik, a szüret napra pontosan előre tervezhető, és az összes növény egyszerre szüretelhető.

Bővebben… →

Tartalomjegyzék

1 Palánta szakasz
1.1 Gyakori hibák
1.2 Több termős egyedet?

A palánta szakasz főleg a gyökerek fejlesztésével telik.

Ha a mag szárba szökkent immáron a palánta korba lépett. Ebben a szakaszban a legfontosabb dolga egy kiterjedt gyökérzet fejlesztése, eleinte ennek formálására fordítja energiái nagy részét, így a föld feletti növekedés nem lesz olyan látványos. Ha viszont kifejlődött egy akkora méretű gyökérzet, ami már képes ellátni a palántát a gyorsabb fejlődéshez szükséges tápanyagokkal, a növekedés üteme megugrik. Ez általában a 4-5 levélpárnál következik be, innentől a palánta átlépett a következő életszakaszába, a vegetációs szakaszba.

A földbe kerülés után a talajt pár napig nedvesen kell tartani, hogy a magonc összeszedje magát. Ezt vigyázva, például egy permetező flakon segítségével lehet megtenni anélkül, hogy a mag egy erősebb vízsugár miatt kimosódna. A föld legyen laza szerkezetű és mindig nedves, de ahogy a mag szárba szökken a túlöntözés komoly problémákat okozhat.

Mivel a túlöntözés súlyosabb problémát okoz mint a kiszáradás, egy kb 1-2 hetes csemeténél már inkább érdemes megvárni hogy kókadjon, -így biztosak lehetünk abban hogy szomjas – és csak aztán locsolni, mert az egyik leggyakoribb korai haláleset kiváltója a túlöntözés. Tehát ha valaki nem biztos a dolgában inkább locsoljon kevesebbet, és csak akkor locsoljon, ha a növény láthatóan szomjazik, ezt ugyanis könnyebben lehet korrigálni locsolással és vízpermetezéssel mint egy túllocsolt, tocsogó földet.

Bővebben… →

A profitorientált piac

A ma kereskedelemben lévő fajták nagy része humbug, csak a profit miatt léteznek, csili-vili jól hangzó fantázia nevek alatt, leírások bőrébe bújtatott marketingszövegekkel próbálják meg eladni őket az egyre gyarapodó “Seed Bank”-ek, a minél nagyobb haszon reményében.

A fajták, pontosabban fogalmazva fajta változatok nagy része között nincs különbség, egyszerűen sem ránézésre, sem kipróbálás után, se semmilyen tulajdonságuk alapján nem lehet megkülönböztetni őket, csupán a fantázia név és a köréjük kerekített leírás, na meg persze az áruk az ami más.
Egy-egy magcég teljesen más fajtát árul ugyan azon név alatt, és akkor a “véletlen elgépelések”ről még nem is esett szó (“Northern lights” helyett “Northern light” stb.).

Bővebben… →

Csíráztatás (kender)

Tartalomjegyzék

1 Csíráztatás

1.1 Életképesség
1.2 Víz
1.3 Hőmérséklet
1.4 Levegő
1.5 Tippek
1.6 Outdoor

2 Ültetés

2.1 Gyakori hibák

A kendermag felépítése.

Kevés fény miatt a szár megnyúlik, a csemete eldőlhet.

Már itt el lehet követni az első hibát amit rengetegen meg is tesznek:

Még nincs is előkészítve a növények leendő helye hozzákezdenek a csíráztatáshoz. Aztán a megrendelt lámpa nem érkezik meg, vagy a rosszul tervezett helységben 50 fok lesz úgyhogy beteszik egy 100 wattos égő alá hogy jó lesz az addig, nemsokára úgyis kész lesz a jó hely. A magoncok kibújnak, de mivel nem elég a normális növekedéshez a fény, elkezdenek nyúlni, napi akár 1-2 centit is. Ennek a kezdő termesztő persze megörül, hogy milyen gyorsan nő, igaz hogy már szívószállal kell kitámasztani és még mindig csak sziklevelei vannak de már majdnem 10 centi.
Ilyenkor lehetséges megoldásként kínálkozik a kitámasztás egy pálcikával és némi dróttal, vagy érdemes lehet több földel betakarni, így a megnyúlt szárrészből egy idő után gyökeret ereszt, de ettől a rothadás esélye is nagyobb lesz. Persze minél hamarabb megfelelő fényforrás után kell nézni.

Bővebben… →

Gerilla ültetvény
Tartalomjegyzék

• 1 Hely kiválasztása

• 2 Mit?

  • 2.1 Kinti fajták

  • 2.2 Magok ültetése

  • 2.3 Előnevelt palánták

  • 2.4 Klónok

  • 2.5 Előnevelés

• 3 Vizitek

  • 3.1 Alibik

• 4 Felderítés

• 5 Előkészítés

• 6 Ültetés

• 7 Fenntartó vizitek

  • 7.1 Trágyázás

  • 7.2 Tréningek

• 8 Szüret

• 9 Kártevők

  • 9.1 Csiga

  • 9.2 Hernyók

  • 9.3 Őz

  • 9.4 Nyúl

  • 9.5 Gombás betegségek

  • 9.6 Egyéb

• 10 Tippek

Hely kiválasztása

A felelőtlenség = lebukással

A gerilla termesztés lényege, hogy minimális befektetés és kockázat mellett kiváló minőségű fű teremjen. A jó gerilla ültetvény nehezen megközelíthető, félreeső helyen van, ahol a növények kis csoportokban, feltűnés nélkül, minimális gondoskodás mellett fejlődnek.

Fő a biztonság
Az ültetvény helyének kiválasztásánál az első és legfontosabb szempont a biztonság legyen. Ez a legtöbb esetben annyit tesz, hogy a növények nehezen észrevehetőek, forgalmas utaktól távol, félreeső, nehezen megközelíthető helyeken, kisebb csoportokban növekednek, anélkül hogy a termesztés ténye észrevehető lenne.

Szerencsére ma már nemigen jár senki a természetbe, úgyhogy gyakorlatilag az ország egész területe alkalmas a termesztésre, kivéve néhány kirívó helyet:

A lebukások fő okai egy valódi hírben[1]:

“Lakossági jelzésre újabb, ezúttal 25 tőből álló indiaikender- ültetvényt számoltak fel a rendőrök Sopron környékén.
A Balf és Fertőrákos közötti területen van szántója annak a Budapest környéki férfinek, aki félévente(!) szokta megnézni, rendbe rakni Fertő menti ingatlanát. Csütörtökön a reggeli órákban érkezett földjére, ám mielőtt megkezdte volna a kaszálást, gyanús lábnyomokat és egy kitaposott ösvényt vett észre. Ezen haladt befelé a derékig és vállig érő gazban, amikor beljebb – egymástól egy méterre, libasorban ültetve – kenderhez hasonló növényt fedezett fel. Értesítette a rendőrséget, s amire gyanakodott, beigazolódott: indiaikender-ültetvényt alakítottak ki ritkán látogatott földjén.
Úgy tűnik, erősödik a kábítószerezés elleni küzdelem a társadalom részéről. Míg a hét elején egy erdész, csütörtökön egy szántótulajdonos bejelentésére sikerült indiaikender-ültetvényt felszámolnunk Sopron környékén…”

Bővebben… →