A szürkepenész egy egész kender ültetvényt lesepert. (Cervantes J.: Marihuana Horticulture)

A kender a virágzási szakasz vége felé, és szárítás közben is hajlamos penészedni. A jelenséget angolul gyakran fungus-nak hívják ami gombás eredetű fertőzést jelent, vagy mold-nak ami penészt.

A penész a nedves, sötét, légmozgás nélküli helyeket kedveli, a tömött bugák belseje állandó csapadék, vagy magas páratartalom mellett nem száradhat meg teljesen, a virágok közt mindig marad egy kis nedvesség ami épp elég ahhoz, hogy a penészgomba spórái – amik egyébként mindenhol ott vannak a levegőben, még az Északi sarkon is – letelepedjenek, a spórák megszívják magukat nedvességgel, kicsíráznak, és elindul az a folyamat amit penészedésnek hívunk.

Ez egyik napról a másikra megtörténhet, főleg hogy a penész jelenlétére általában már csak akkor kerül sor, ha a kifejlődött penészgomba újra spórákat kezd termelni, hiszen a jellegzetes színeket – pl a zöld penészét – a spórák színe okozza, maga a penészgomba sokszor észrevétlen marad.

Ekkor viszont már késő, újabb spórák milliói kerültek a levegőbe amik könnyen átterjedhetnek a környező növényekre.

Virágzás alatt

Bent

A penészedés oka főleg a légmozgás hiányára és a magas hőmérsékletre vezethető vissza. Ez a két legfontosabb körülmény ami együttesen hozzájárul a magas páratartalom kialakulásához, ami aztán könnyen a bugák penészedéséhez vezethet.

Minél melegebb a levegő hőmérséklete annál több vizet képes pára formájában megtartani, ráadásul ~30°C felett már jól csírázik a penészspóra, ezért a meleg, páradús levegővel rendelkező, helységekben hamar elterjedhet és kialakulhat egy komolyabb fertőzés. A lehullt, beteg vagy sérült levelek is jó otthont nyújtanak számukra, ezért a folyamatos takarítás és a helység tisztán tartása is fontos lépés a megelőzéshez.

A szellőzéssel a levegő lehűl, a páratartalom csökken, szárazon maradnak azok a felületek amiken ha landolna egy penészspóra, ott ragadhatna, és nedvességhez jutva kicsírázna. Jó légkeverés esetén a huzatban nehezebben maradhatnak spóraszemek a leveleken, virágokon ezért a szellőzés több szempontból is fontos.

A tömör virágzat van a legjobban kitéve a gombás fertőzésnek

A szürke penész felbukkanása után az első lépés legyen a fertőzött növények / növényi részek eltávolítása, elkülönítése.

Ezután a páratartalom és a hőmérséklet csökkentése következhet, amit általában szellőztetés növelésével lehet elérni.

Ezután egy kiadós takarítás sem árt fertőtlenítés végett, különös tekintettel a nedves felületekre, műanyagokra, ezekre most több ezer spóra van rátapadva.
A fungicidek alkalmazása nem ajánlott, mivel ezek többnyire mérgezőbbek, mint maga a penész, de ha valaki mégis az alkalmazásuk mellett döntene válasszon olyan gyorsan bomló permetszert, ami a bomlási idő leteltével emberi fogyasztásra is alkalmassá válik. Ez az idő fel van tüntetve a csomagoláson, és általában két hét, tehát a permetezés és a szüret között legalább két hétnek kell eltelnie, de nem minden gombaölő szer ilyen.

Kint

Szürke penésszel fertőzött buga

A kendert még életében legalább 88 féle gombás betegség támadja[2], elterjedésükhöz a nedves, párás körülmények vezetnek.

Főleg a talaj állandó nedvessége miatt alakulhat ki a palántadőlésnek nevezett jelenség, amit többek között a vizes talajon elszaporodott baktériumok és gombák okoznak. A fehérpenészes szárrothadás is hasonló körülmények között fordulhat elő, ami néha a leveleket is megtámadja.

A leggyakoribb mégis a szürke penész (Botrytis cinerea), főleg a virágzás vége felé fordulhat elő a kései érésű, tömör bugát fejlesztő (többnyire indica vagy afghanica) fajták között. Pl.: Hash Plant, Afghani, Hindu Kush is hajlamos lehet a penészre (az mbt szerint) főleg akkor, ha az időjárás is nedves, párás, esős, mint általában a novemberi lenni szokott.

Szürke penész a száron

Az afgháni fajták -mivel eredeti élőhelyük száraz és sosem találkoztak penésszel- nem alakítottak ki védelmet a szürke penésszel (Botrytis cinerea) szemben, ami egy hét alatt is képes tönkretenni egy egész ültetvényt.

Ha a kinti bugák penészedni kezdenének, az egyetlen lehetőség a korai szüret, és legközelebb a fajta átgondoltabb megválasztása mentheti meg a termesztőt a hasonló kudarcoktól.

Ha viszont ezután már szárazabb időjárásra lehet számítani, elég lehet a penészes részek eltávolítása is, abban reménykedve hogy nem terjed tovább a fertőzés, ha szárazabb lesz az idő. Ennek megvannak a maga kockázatai, hiszen egy kialakult fertőzés már könnyebben elterjedhet kedvezőtlenebb körülmények között is, és olyan kluszterek is penészesek lehetnek amiket a pórul járt termesztő nem ismert fel, így eltávolítani sem tudta, ezekből könnyen megint elhatalmasodhat a gomba.

Szárítás alatt

Nagy mennyiséget is lehet hatékonyan szárítani

Eső után, – hacsak az állandó esős, nedves idő nem veszélyezteti a bugákat – nem érdemes szüretelni. Kint, ha jó az idő könnyebben megszáradhatnak a virágok mint bent, egy zárt térben, persze csak a mennyiségtől függően hiszen pár bugát érdemes bent szárítani, kint elveszhet, eső vagy köd lepheti el stb.

Ha mégis nedvesek, vizesek lennének a bugák a szüret után, érdemes őket előszárítani.

Ezt mennyiségtől függően lehet például egy ventilátorral, ami a száradó növények körül képződő nedves levegőt távolítja el, vagy sütő vagy más hőforrás segítségével is történhet.

Szárításnál a lényeg, hogy legyen hová eltávoznia a nedvességnek. Például egy zárt dobozban a növényekről a levegőbe kerülő nedvesség egy idő után olyan páratartalomhoz vezet, amiben már nem mehet végbe további száradás, azaz nem lesz hová leadni a felesleges nedvességet a bugáknak, mivel a körülöttük lévő levegő telítődik. A levegő vízzel telítettségét azaz relatív páratartalmát (RH) Páratartalom mérő-vel magunk is mérhetjük.

Szárításhoz a 40%-50% RH körüli páratartalom megfelelő, 70-80% körül már nem megy végbe.

A légcsere és a szellőzés sokkal fontosabb mint a magas hő. hidegben is kiszárad bármi ha van hová eltávozni a nedvességnek, pl. van egy ventilátor a helységben. Egyébként minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több nedvességet képes magában tartani, így annál többet adhat le neki egy száradó növény.

Sütőben, legalacsonyabb fokozaton – ha van rá lehetőség akkor légkeveréssel-, nyitott ajtó mellett is végezhető előszárítás. Fontos hogy csak a többlet nedvességet távolítsuk így el, ha az egész szárítás sütőben folyik a kender íze és állaga is kívánni valókat fog hagyni maga után. A klorofill a lassú szárítással ellentétben nem fog eléggé lebomlani, és ez az egyik olyan anyag ami irritálja a hörgőket, kaparóssá, köhögtetővé téve a kapott végterméket.

Ezért ha a felületi nedvesség eltávozott, célszerű a szokásos szárítási technikák valamelyikével befejezni a folyamatot.
A száraz fű optimális nedvességtartalma 10-15%-os, efelett penészedés veszélye áll fent, ez alatt pedig túl szárazzá, törékennyé válik.(Bush Doctor (1975))

Narancs vagy citromhéjjal együtt való szárítás sem ildomos, könnyebben penészedéshez vezethet.

Egészségre káros hatások

A penész sajnos gyakran előfordul a fekete piacon kapható marihuánában, a rejtegetésből adódó nem megfelelő tárolás, és a termesztők hiányos szaktudásából adódó fertőzések miatt, és erre még rátesz a profitorientáltság és az ellenőrzés hiánya is., hisz egy dealer nem fog kidobni egy fél kiló bepenészedett füvet.

Puerto Rico-ban négy rendőr egy kenderültetvény felszámolása után titokzatos körülmények között megbetegedett. Később kiderült, hogy a növények a “Histoplasma capsulatum” nevű gombát hordozták, ami emberekben a tuberkolózishoz hasonló tünetekkel járó betegséget okoz.[1]

Puerto Rico-ban négy rendőr egy kenderültetvény felszámolása után titokzatos körülmények között megbetegedett. Később kiderült, hogy a növények a “Histoplasma capsulatum” nevű gombát hordozták, ami emberekben a tuberkolózishoz hasonló tünetekkel járó betegséget okoz.[1]

A penésznek számtalan fajtája van, közülük több is mérgező az emberre, főleg nagyobb koncentrációban vagy gyakran fogyasztva. Kis mennyiségben allergiás reakciókat válthatnak ki, nagyobb mennyiségben, vagy ha a szervezet huzamosabb ideig ki van téve egy fertőzés lehetőségének komoly egészségügyi problémákat okozhat magának. Pl.: gyakran szív valaki penészes füvet, így nagy mennyiségben, több alkalommal is juttat a tüdejébe spórát és a rájuk tapadt mycotoxinokat (gombák által termelt mérgek).

Az Erowid.org -on található tanulmányokból[3]:
Az egyik szerint

28 vizsgált teszt alany közül 1 fogyasztó esetében alakult ki aspergillosis (gombás eredetű betegség), és 7 fogyasztónak volt hörgőgörcse kender fogyasztás után.

21 fogyasztó tünetmentes volt, de 23 fogyasztóból 13-ban voltak jelen Aspergillus antitestek, míg a 10 kontrol alany közül csak 1 esetében.

14 marihuána mintából 13-ban találtak penészfélét (Aspergillus fumigatus, A. flavus, A. niger, Mucor, Penicillium, és termofil actinomycetes).

Kimutatható volt az is, hogy az Aspergillus fumigatus bejut egy Andersen levegő-mintavételi szerkezetbe, ha abba marihuánás cigaretta füstjét szívták be, tehát szívás közben a gomba bejuthat tüdőbe.

A helytelenül csomagolt fű könnyen bepenészedhet

A helytelenül csomagolt fű könnyen bepenészedhet

Egy másik esetben

egy 34 éves leukémiás beteg tüdeje fertőződött el Aspergillus fumigatus-al. Csontvelő átültetés után, a tünetek és kínjai enyhítésére gyakran szívott marihuánát, mielőtt diagnosztizálták volna a tüdejében kialakult gombás eredetű betegséget. A gombaölő terápia ellenére ebbe később bele is halt.

Egy másik tanulmány

azt hangsúlyozza, hogy bár normális körülmények között Aspergillus penészfajták nincsenek jelen nagy mennyiségben marihuánán, de a rosz tárolásból vagy termesztésből adódóan könnyen elérheti azt a szintet, hogy a fogyasztó, vagy akár a tudós aki a kísérletet végezte, veszélyeztetve legyen.

Penész eltávolításának lehetőségei

Közeli kép a penészes virágzatról

• Az emberre is veszélyes Aspergillus fumigatus és a Mucor is bejut a szervezetbe egy fertőzött marihuánás cigaretta elszívásával (Kurup et al. (1983)) és néhány toxin nem bomlik le izzítás hatására sem(Llewellyn & O’Rear 1977).

• Aspergillus-al fertőzött marihuána vízipipán át történő szűrés után csak 15%-al csökkent az átjutott spórák száma(Moody et al. (1982))

• A fertőzött marihuána közvetlenül fogyasztás előtt 150 °C-nak 5 percre kitéve megölte az A. fumigatus, A. flavus és A. niger penészfajták spóráit, míg a THC tartalomra nézve nem volt káros hatással (Levitz and Diamond (1991))

Konklúzió: a fertőzött rész sajnos fogyaszthatatlan, fogyasztása komoly egészségügyi problémákat okozhat. Az egyetlen lehetőség a fertőzött rész fizikai eltávolítása és a fertőzés kialakulásának megakadályozása.

Egy módszer talán mégis van amivel elméletben meg lehet szabadulni a penésztől, a spóráitól és a toxinjaitól. Bubble hash készítése közben ezek a káros dolgok valószínűleg vagy a növényi részeken, vagy a szitán átfolyva a vízben maradnak, így egy szimpla haska készítés valószínűleg megoldást jelenthet annak akinek nagyobb mennyiségű anyagát tette tönkre a penész. A spórák általában 3-100 mikronosak, a bubble bag 220-170-160-120-73-45-25 mikronos szokott lenni, valamennyi penésztől biztos hogy megszabadít, a maradék meg haska formában valószínűleg jobban elég mielőtt a tüdőbe kerülhetne. Nem 100%-os módszer, csak elméletben működik.
Mindenki maga dönti el hogy mit vállal be, de jobb ha tisztában van a kockázatokkal. “Mielőtt beugrasz egy kútba legalább nézd meg, hogy milyen mély, és hogy mi van benne.”

“A tüdőbe belélegzett gombaspórák a kis hörgők falában megtelepednek, majd a mélyebb tüdőszövetbe, illetve a vérárammal továbbjutva a gombafonalak az egész szervezetet eláraszthatják, a szervekben (máj, agy, szív, vese) megtelepedve súlyos gyulladást, tályogképződést és szervi elégtelenség kialakulását, és az esetek 5-10 %-ában a bőr gombás fertőződését is okozhatják.”

[4]

“Aspergillus niger – fekete penész. Spórája rossz körülmények között is évekig életképes. Ha a levegőből a belélegzés során nagy mennyiségű spóra kerül a tüdőbe, súlyos betegségeket okoz. A fáraó átka 1922-ben, Tutanhamon fáraó sírjának feltárásakor a piramisba behatoló 22 egyiptológus tüdőbetegségben halt meg. A sírkamra felnyitásakkor az ott burjánzó penészgomba spóráit belélegezve valamennyien tüdőfertőzést kaptak. Az Aspergillus niger mellett életveszélyes tüdőbetegséget okozhat az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba is.”

[5]

További infók:

• http://www.hempfood.com/IHA/iha01205.html
• http://www.erowid.org/plants/cannabis/references/journal/cannabis_degradation1.shtml